Bock, C. E. dr.: Bonctani zsebkönyv (Pest, 1862)
Csonttan
Halántékcsontok — ossa temporum. — F ejtv é síik : a koponya oldaltáján, az ik-, fal- és nyakszirtcsont közt. — Alakúk: egy pikkelyszerü és egy gömbölyded tetőirányos rész kapcsolatban áll egy 3 szögű, vízszintes részszel. — Részeik: pikkely-, csöcs- és szikla-rész, — Összeköttetésük: az ik-, fal-, nyakszirt- járomcsonttal és az állkapocscsal (tokszálag által). a) Pikkely-résznek — pars squammosa — neveztetik a mellső, felső lapos rész , melynek kül- és bel-fölszine van «. A (halántékizom által födött) k ü 1-f ö 1 s z i n mutatja: a mély halántékütereknek benyomatait; a j áro m- nyujtványt — processus zygomaticus — (a járomiv egy része, mint eredöpontja a rágizoinnak) ; a szikályizár- kot — fossa articularis s. cavitas glenoidalis — (az állkapocs bülyöknyujtványának elfogadására) ; az izgümöt — tuberculum articulare; — a Glase r-l'éle rést, — fissura Glaseri — (a dobür-, a külső pörölyizom- és a dobütér számára), ß. A bel-fölszinen vannak : üteres barázdák — sulci arteriosi — (az agykér közép üterétöl), agyormok és ujjbenyomatok. b. C s ö c s-r ész — pars mastoidea s. mamillaris — az előbbi mögött és alantabb fekszik. «. Akülfölszinen van: a csöcsnyujtvány — — processus mastoideus — (a szegykulcscsöcstarköcsöcs-, a fejszíj- és a fülhátravonó izmok számára), mely belsejében a csöcssejteket — cellulae mastoideae — és a csöcs- csatornácskát — canaliculus mastoideus — (a bolyg- ideg füli ágának átbocsátására) tartalmazza, mely utóbbi a külfölszinen 2 nyilassal szájazik és befelé a Fallopféle csatornával és a torkolatukkal függ össze; a csöcsvágány — incisura mastoidea — (a kéthasu izom hátsó hasa számára); a c s ö c s 1 i k — for. mastoideum — (Santorini-féle küldény- vagy néha az agykér hátsó literének átbocsátására). /3. A belfölszinen van : az S-k é p ü árok — fossa sigmoidea — (mint a haránt barázda folytatása). — 23 —