Bock, C. E. dr.: Bonctani zsebkönyv (Pest, 1862)

Csonttan

10

tosodik. E szerint a csontok tökélyes kifejlődésükig 3 különbö szakon mennek keresztül; a legkorábbi időszakban (az ébren kor — embryo—3. hetében) félig puhák, kocsonyaszerüek ; ki söbb (a 7. hét után) porcosokká lesznek és végre a csontok ki lönfélcségc szerint különböző időben áll be a csontosodás.

e) A csontok alakú.

Alakúkra nézve fölosztatnak a csontok : hossz ú-, la poi és vastagokra.

]. Hosszú, hengeres vagy csöves csontok- ossa longa s. cylindrica — ott találtatnak, hol a részeknek nag és gyors mozgásokat kell tenniük, mint a végtagokon. Két vég és egy közép részből állnak.

a) Középrész, test — corpus s. diaphysis — majd nem egészen kéregállományból áll , és belsejében hálószer anyagot és csontvelővel ellátott űrt (velöürt) tartalmaz.

b) A végek — extremitates s. apophyses — majdnei egészen velőállományuak és csak vékonyan vannak behuzv kéregállománynyal. Vastagabbak a közép résznél, hogy job izfölületet képezzenek , és vékony porckéreggel vonvák b( Ezeknek legszélső részei addig mig csak porccal vannak többi csonttal összekötve csonthoznövetnek — epi physis — neveztetnek.

2. A lapos, széles csontok — ossa, plana s. lata — vagy űrök képzésére használtatnak , vagy ott fordulnak elő , he sok izom tapad meg. Ezek két kéregállományu lapból állnak melyek között a velőállomány vékony rétege : csontbél - diplo'é — létezik.

3. Avastag, rövid, sokszögű csontok ott találtatnak , hol sok apró csontdarabokra elosztott mozgás létesítendő. Ezek velöállományból állnak, melyet a kéregállomány vékony rétege vesz körül.

f) Emelkedések és mélyedések a csontokon.

1. Az emelkedések rendeltetése:

a) ízület képzés, ilyenkor gümbölydedek, porccal bevontak, simák és nevük : f e j — cnpul — ; fejecs — capitulum — ; i z f e j — condylus —; vagy