Bock, C. E. dr.: Bonctani zsebkönyv (Pest, 1862)
Bevezetés
A boiictaii fogalma és felosztása. A bonctan — anatómia — sajátképen amaz ága a természetrajznak, mely kés segélyével (anatómia innét dvnTt(ívdy = fölmetszeni) ismerteti meg velünk a szerves testét egyes részeit. Ha ezen ismeretek az emberi testre vonatkoznak, a velők foglalkozó tudomány : ember bonctannak — anthropotomia — mondatik; ha az állatok testét tárgyalja: á 1 latbon c t a n — zootomia — a neve; ha pedig az egyes adatokat, melyeket ez utóbbi az állatok egész országában gyűjtött, egymással összevetve és általános nézpont alá helyezve adjuk elő: összehasonlító bonctant — anatómia comparativa — művelünk: végre a növényekről szoló bonctani ismeretek a növénybonc tan— phytotomia s. anatómia vegetabilis — körébe tartoznak. — Közönségesen azonban a bonctan neve alatt értjük ama tant, mely az emberi testet és annak részeit alak- és szerkezet szerint tárgyalja. A bonctan felosztatik : a) általános vagy g or- esői bonctanra vagy szövettanra — anatómia generalis s. microscopica s. histologia, — mely a testnek csak górcső által kifürkészhető alkatát tárgyalja. — b) részleges vagy leiró bonctanra — anatómia specialis s. descriptiva, — mely a testnek ép állapotban levő részeit egyneműségük- vagy az úgy nevezett rendszerek — systemata — szerint adja elő. Evvel ellentétben álla kór bonctan— anatómia pathologica, — mely a test részeinek kóros elváltozásaival foglalkozik. — c) tájbonctanra — anatómia topographica s. regionum, — ez a teste 1