Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)
III. Szövetek folytonosságának megszakítása
75 tornákból — milyen a garat, orrjárat, hüvely stb. — vagy mélyedésekből — mint pl. hónalj stb. — akarunk kiirtani. A lágy részek metszésére szánt sebészi ollókat jellemzi a metsző lapok- vagy pengéknek a szárakhoz viszonylagos rövidsége. A pengék harántmetszete lényegében ferdényded- hez hasonlít s leghátsóbb részükben megvastagodva a zárórészt vagy pajzsot képezik. A zárórészen a metszőlapok csavar segítségével vannak összekapcsolva. Utóbbi egyesítést köny- nyebb megtisztíthatás végett Levret szétbonthatóvá tette, azonban a használat tartósságának rovására. Az ollónak erőkarjait annak nyele vagy szára képviseli, mely a lágy szövetek átmetszésére szolgáló ollóknál, gyűrűben végződik. Ezen czélra való ollóinknál a lapok élei az érintési síkon túl is mozognak úgy, hogy egymást részben fedik. E körülmény a műszernek jó oldala, mert éle a folytonos súrlódás folytán kevésbé romlik. A jó ollónak tulajdona : hogy lapjai egymáson csikorgás, megakadás nélkül csúszamlanak el; nedves papirost pedig egész hosszában tisztán metsz át, azt nem csípi be s nem akad meg. Alakjára nézve lehet az olló egyenes, lapjára hajlított (Cooper), vagy élére hajlított u. n. térdolló (Richter). (29. ábra.) 29. ábra.
