Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)
II. Érzéstelenítés
56 vesznek. Billroth 3 rész chloroform, egy rész aether sulf. és egy rész absolut alcohol keverékével altat. Linhart 4 rész chloroformhoz 1 rész alcoholt önt. Wachsmuth a légzőutak hüdését azáltal akarja elkerülni, hogy 5 rész chloroformhoz 1 rész 01. terebenth. rectif.-ot ad. Bell és Taylor a bódítást aetherrel kezdték és chloroformmal végezték. Spencer Wells nyugott narcosis miatt a chlormethylt dicséri; Amerikában a bromäthylt szeretik használni, melynél érzéstelenség öntudat megzavarás nélkül jönne létre. De halálos esetek is jöttek elő alkalmazásánál s a brom kiválása miatt sem ajánlható. Hasonlóképen veszélyes a hollandok aethylenum chloratuma a könnyű chlorkiválás folytán, A Liebreich által ajánlott aethylidenum chloratum pedig főleg az érző fejidegekre hat, azért csak fejen végzendő műtéteknél, foghúzásnál stb. lehetne hasznát venni; franczia és angol sebészek az amylent ajánlják, mely azonban a chloroformnál veszélyesebb szer, stb. Számításba csupán az aether és alcohol keverék, a Billroth által ajánlott mód s a chlormethyl jöhet, de elbírálás alapján ezeket sem lehet tiszta chloroform-bódí- tásnál jobbnak állítanunk. Aetlierbódítás végbélen keresztül. A 40-es években Piroqoff ajánlotta először, hogy bódítás czéljából aether-gőzöket a végbélbe juttassunk. Újabb időben ezen eljárást Moliere elevenítő fel. 0 az aethergőzt vagy hidegen levegővel keverve, Richardson-féle porlasztó készülék segítségével fújtatta a belekbe, vagy pedig az aethert tartalmazó edényt forró vizbe helyezte s a forrás által támadt gázak gummicső segítségével vezettettek a végbélbe. Moliere tudósításai szerint a bódítás gyorsan éretett el. Izgatottság szaka nem volt észlelhető s a bódításnak kellemetlen utókövetkezményei nem voltak. Jelzett előnyök új kísérletek ösztönéül szolgáltak. Az arczon, szájban, garatban, szemtájakon végzendő műtéteknél haladás gyanánt kellett volna üdvözölnünk felelevenítését. Az altató-készüléknek a műtét folyamata alatt való megszakítása és ismételt alkalmazása el lett volna kerülhető. Ennek alapján különösen Starcke ajánlotta a bódítás e módját újra melegen. De Poncet tapasztalatai