Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)
XI. Műtétek a légzőszerveken
599 A boncztani viszonyoknál fogva a légcsőnek az a helye legalkalmasabb a megnyitásra, mely a gyűrűporcz és a 3—4-ik légcsőporczot fedő paizsinirigy-szoros (isthmus) között terül el. Kórtani szempontból azonban sok esetben a paizsmirigy szorosa alatt fekvő légcső-részlet megnyitása javaslott. Tagadhatatlan, hogy e helyütt legrövidebb úton vezethetünk levegőt a tüdőkhöz; azonban a műtét kivitele itt nehéz, a nagy és mély sebhez szövődmények, (fölfekvés, genysülyedés) csatlakozhatnak. Atalán véve, ha arról van csupán szó, hogy légcsőnyitást végezzünk, akkor a légzőútak felső részét, mint legfölületesebben fekvőt választjuk, figyelmet fordítva arra, hogy a gégének a hangképzésre szolgáló lényeges részeit kíméljük. Minthogy a gyűrűszálag a gégének lényeges támasztó része, azért ennek átmetszését lehetőleg kerüljük. Öreg egyéneknél a gyűrűporcz (cart, cricoidea) néha annyira el van meszesedve, hogy nehezen lehet átmetszés után két oldalra hajtani; azért ezeknél inkább a felső légcsőporczok behasítá- sára szorítkozunk. Gyermekeknél, tér szűke miatt ezzel a kímélettel nem élhetünk. A paizsmirigy-szoros a 6-ik évig nem ritkán egészen a gyűrűporcz alsó széléig nyúlik fel; szükséges tehát kellő tágasságú nyílás készítése czéljából ezt a porczot is behasítani; Bőse eljárása szerint vértelen módon fejthetjük le a paizsmirigyet s a légcsőnek felső gyűrűit a metszés körébe vonhatjuk (1. 605. lapon). Határozók egyébiránt a műtét helyének választására nézve az egyéni viszonyok. Rövid nyakú, kövér egyéneknél, különösen gyermekeknél a légcső felső részén végezzük a műtétet (a gége-légcsőmetszést). Erősen kifejlődött paizsmirigynél vagy az ütőerek rendellenes lefutásánál a légcsőnek paizsmirigy alatti részét hasítjuk be. A beteg elhelyezése s előkészületek a légzőútak megnyitásához. A beteget hanyatt, asztalra fektetjük; fejét hátrahajtjuk annyira, a mennyire azt a légszomj megengedi; hogy a mellső nyaktáj kidomborodjék, a vállak alá kerek párnát vagy ösz- szegöngyölt lepedőt teszünk. A műtőasztalt úgy helyezzük el, hogy a nyaktájra jó világosság essék. Ha a beteg magánál
