Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)

II. Érzéstelenítés

46

a likacsos szövettel bevont altató kosárnak, minthogy levegőt bőven bocsát keresztül, előnye van a szivacscsal vagy zsebkendővel rögtönzött szivódarab fölött. A kosarat gyöngéden a beteg szája és orra elé illesztjük s a chloroformot — kb. másodperczenkint — csőppekben rábocsátjuk. Acsepegtetés egyenletes legyen, itt-ott megszakításokkal, hogy a beteg tiszta levegőt is szívhasson be. Ilyen módon a csepegtetést addig folytassuk, míg a bódítás nem tökéletes. Ezen eljárás ajánlható legjobban. A könnyen odatartott kosár szövetén keresztül elegendő levegő jut a beteg tüdejébe s a bóditószer egyenletes adagolása következtében a kábálom nyugodtan szokott

bekövetkezni. Szükségből használt szivódarabokat (papir- kúpba helyezett szivacsot, zsebkendőt) nem szabad egészen az arczra nyomni, hanem gondoskodnunk kell arról, hogy necsak a szívásra szolgáló tárgyakon, hanem szabadon hagyott részeken át is levegő ömölhessék a légző utakba. Mások, először is a szivódarabra nehány (2—3) gm. chloroformot öntenek s 4—5 cm. távolságban az orr felé közelitik. Ha a beteget a belehelt gőz nem ingerli köhögésre, görcsös légzésre, akkor a készüléket egészen a száj és orr elé helyezik. (14. ábra.) Ha a chloroform elpárolgott, gyorsan újabb mennyiséget öntenek s ezt így folytatják teljes bódulatig. A beteg teljes érzéstelenségének beálltakor szünetelünk a chloro-