Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)
X. Műtétek a bőrön
574 A műtét sikeres végrehajtására nézve kellékek: 1. A folytonossághiány a bőrnél mélyebben fekvő képletre, pl. az izomzatra, ne terjedjen. 2. A sebfölület tiszta, egészséges sarjadzással legyen fedve és sík fölületet képezzen. Halvány, életképtelen sarjakat távolítsunk el éles kanállal, vagy a sebkezelés egyéb módjainak alkalmazása mellett várjuk be a seb megtisztulását. 3. A sebfölületen még a vérszivárgás is teljesen el legyen állítva, mert a vér gátló közege a lebenykék megtelepedésének. Végrehajtás. Pótló bőrlebenykéket rendesen a betegnek karjáról vagy valamely olyan részéről vesszük, melynek bőre vékony, szőrtől mentes s a hol a hátramaradó heg nem ötlik szembe; de lehet pótló bőrrészleteket más élő egyénről is kölcsönözni. Sikerrel végezhetünk átültetést továbbá valamely frissen csonkított végtagról, sőt tetemről is, mielőtt az meg nem merevedett. A műtétnél legnagyobb tisztaságra törekszünk. Fertőz- telenítő szerek alkalmazásától tanácsosabb műtét közben tartózkodni, mert hatályosságuknál fogva a bőrdarabkák élet- képességét alászállíthatnák. Ha a pótlandó hiány valamely végtagon fészkel, merőleges fölemelés által vérszegénységet idézünk elő benne; tanácsos hasonlóképen a bőrt kölcsönző végtaggal is eljárni. Ily módon az átültetés sikerére több kilátást nyerünk (Fischer). A bőrnek kis darabját horgas csípővel redőbe emeljük s Cooper - ollóval borsónyi, legföllebb 1 cm. hosszú, J/ä cm. széles szigetkét csapunk le. A lebeny mélysége csak az irhának külső, bőrhám által bevont rétegére (az u. n. Malpiglii-íéle rétegre) s a szemölcsös rész legfelsőbb fölszinére terjedjen; .az irhának alsó, zsiradékdús reczés része Reverdin-íé\e átültetésre nem alkalmas, mert életképességét csak fenntartott kocsány által biztosíthatjuk. A kivágott lebenyeket vagy közvetlenül, vagy 1/a°/0 konyhasós oldatban való megmosás után, enyhén, esetleg kutató segedelmével a pótlandó hiányra fektetjük. Ezen eljárást addig folytatjuk, rriig czélunkat el nem értük; nagyobb sebek befedésére 10—20 szigetke is szükséges. Az egyes lebenyeket nem tesszük közvetlenül egymás mellé, hanem köztük nehány millimeternyi szabad tért hagyunk.
