Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)

Tárgymutató - I. A sebészi műtéttan fogalma

16

amellett erre a kérdésre a feleletet, tudományunk jelen álláspontján, szabályokba önteni nem lehet.

Előkészület műtétekhez.

Műtétek végrehajtása előtt, bizonyos előkészületekre van szükség. Ezek majd 1. a műtőorvosra, majd 2. a műteendő betegre, majd pedig 3. a műtét kiviteléhez szükséges egyéb kellékekre vonatkoznak.

1. A műtőorvos előkészülete.

A műtét tervének megállapítása.

Ha a sebész fölismerte a baj lényegét, annak megállapítására törekszik, mi módon hárítsa el a szóban forgó rendellenességet, azaz betegének miként adja vissza elvesztett egészségét ? Műtői képességét csak akkor fogja érvényesíteni, ha a bajt más módon leküzdeni nem bírja. Mint minden ténykedésünknek, úgy a műtevésnek is bizonyos terv szerint kell történnie. Ennélfogva amint a műtét szükségességet beláttuk, gondolatunkban a műtét tervét is megállapítjuk. A terv helyes megállapítása számot tevő mérték a műtő minősítésének fokára nézve. A műtét tervének valódi strategics tervnek kell lennie, melylyel minden eshetőség ellen egész készlettel kell résen állanunk. Gondosság és messze- látás terjessze ki mindenre figyelmünket. Valamint a javaslatok felállításánál, úgy itt is tanujelét adhatja a műtő alapos tárgyismeretének. Műtéttervünk, ha a bajt fölismertük, közönségesen gyorsan szülemlik meg. Vannak azonban esetek, hogy a műtét tervét előre elhatározni, teljesen lehetetlen. Híres műtők vették igénybe műtét közben a teendők iránt a segédek tanácsát; Petit nem röstellé bevallani, hogy sérvműtételeinél többször habozott, hogy miképen járjon el.

Azért komoly és nagy műtétek előtt kétszer is fontoljuk meg a kérdést. Ne vonakodjunk szakértő s megbízható szaktársunk véleményét is kikérni! Ha nehezebb s szokatlan technicismusra van kilátásunk, hullán tegyünk gyakorlatokat. Valóban, néha ismereteink egész tárházát kell a műtét végre-