Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)
Tárgymutató - I. A sebészi műtéttan fogalma
A sebészi műtéttan fogalma. A sebészi műtéttan az a tudomány, melynek tárgya bizonyos, műszabályos kézműködéseknek ismertetése abból a czélból, hogy az emberi szervezet rendellenességeit erömwvi vagy vegyi úton megszüntessük. I. Azon erőművileg vagy vegyileg ható műszabályos kézműködéseket, melyeket az emberi szervezeten gyógyítás vagy rendellenesség eh megszüntetése czéljából hajtunk végre, sebészi műtétnek nevezzük. A magasztos czél tehát kizárja azon kézmíveleteket, melyeket újabb időben oly könnyen s tudatlanul eldobált »műtét« szóval illetnek a közéletben. A műtétek erőművi hatásának közvetlen eredménye az élő test alakjának és erőművezetének, majd az illető szerv állományának vagy helyzetének megváltozása. Ezen alakváltozás vagy véres úton, a szöveteknek folytonosságukban való megszakítása által történik — Akiurgia —, vagy pedig az erőszaki működés eredménye a szerves részek felületére gyakorolt nyomás, nyújtás útján, tehát nem véres módon jő létre. — Mechanurgia. — Mindkét esetben majd csupán a puszta kéznek, majd a sebész eszközzel felfegyverzett kezének, olykor kötőszerek-, gépeknek működése hozza létre az óhajtott hatást. Ezek szerint megkülömböztetünk véres műtéteket pl. metszés, szúrás által, és nem véres műtéteket pl. kőzúzást, idegen testek eltávolítását, stb. Szorosabb értelemben véve a gépek s kötőszerek alkalmazási módjának leirása a műtétek sorába nem való. Azok az alakváltozást Schmid Hugó : Sebészi műtéttan. 1
