Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)
III. Fejezet. A légzőszervek megbetegedései - C) Hörgők. Bronchi
G) Horgok. tironchi. 75 Függelék: A pajzsmirigy betegségei. Mint veleszületett rendellenesség előfordul a pajzsmirigy aplasiája a kachexia strumiprivának (1. I. k. 374. 1.) megfelelő tünetekkel, továbbá a pajzsmirigy egyik lebenyének vagy a két lebeny közt levő isthmusnak a hiánya ; megfordítva az isthmus is nagyobb, egészen a gégére fölérő középső lebenyt alkothat (fontos a traclieotomia miatt!). A pajzsmirigy mellett előfordulnak járulékos pajzsmirigyek is (így a nyelvgyökén is). A pajzsmirigy gyulladásos folyamatai nem gyakoriak ; sérülések után vagy általános fertőzésnél áttétel útján keletkezik néha genyes gyulladás (thyreoiditis suppurativa). Heve nyes thyreoiditi.)! találunk fertőző betegségeknél, rheumatismusnál vagy idiopathiásan. A hevenyés általános miliaris tuberkulózisnál a thyreoidea tuberculumokat tartalmaz. Másféle tuberkulózis és gummák igen ritkák. A pajzsmirigy leggyakoribb és legfontosabb kóros elváltozása a hyperplasia, amelyet golyvának, strumának neveznek ; a legkülönbözőbb fokban előfordul és némely vidéken különösen gyakran, sőt egyes magas hegyek közt fekvő völgyekben endemiásan; itt nem ritkán idiotismussal és kreti- nismussal szövődik. Azt gyanítják, hogy ezekben az esetekben miasmás fertőzésről van szó, ily vidékeken ugyanis olyanoknál is keletkezik struma, akik máshonnan vándoroltak be és másrészt sok esetben eltűnik a golyva, ha a beteg strumamentes vidékre költözik. Mint fertőzési forrást főként az ivóvizet gyanúsítják. Bircher szerint a golyva «bizonyos talajalakulathoz kötött vegyi természetű toxin- kolloidok behatására keletkezik és csak közvetve vezethető vissza élő virusra». A hyperplasia illetheti az egész pajzsmirigyet vagy annak csak egyik lebenyét, másrészt felléphet a megtámadott részben egyenletesen diffus módon (a.struma diffusa))) vagy körülírt, eltokolt, adenemás gobok alakjában ; az utóbbi esetben a pajzsmirigy durván göbös, dudoros felületű (astruma nodosa))). A legegyszerűbb esetben a pajzsmirigy megnagyobbodása a mirigy- acinusok kitágulásán és megszaporodásán alapszik, amelyek vagy egyenletesen vagy bizonyos területeken lesznek hyperplasiásak ; ezt az állapotot struma parenchyillatosának nevezik. Ilyenkor kevés vagy semmi kolloid sincs a tüszőkben, amelyeknek sejtjei gyakran proliferate jeleit mutatják. Ha a szerv megnagyobbodása elsősorban fokozott kolloidtermelésen és a mirigycsöveknek ezáltal feltételezett kitágulásán alapszik, és az újonnan 480 a. ábra. Struma colloides. A mirigy üregek részben erősen tágultak és kolloiddal teltek.
