Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)
II. Fejezet. A vérkeringési szervek megbetegedései - A) Szív- és szívburok
A) Szív és szívburok. 89 szálló ágának területén, a szívcsúcs közelében. Hiszen az izomzat helyét elfoglaló kötőszövet összehúzódóképesség' hiányában az izom munkáját nem képes elvégezni, az ily részek tehát a vérnyomásnak engedve, kiöblösödnek, amire annál inkább képesítve vannak, mert a kérges kötőszövet gazdag rugalmas rostokban. A szívizomzat kiöblösödésének belső felszínén legtöbbször fibrintömegek és thrombusos lecsapódások halmozódnak fel, amelyek a falhoz szorosan odatapadnak. Végtére az idősült szív- aneurysmák is átfuródhatnak. A myocarditisnek egészen sajátságos formája található az izületi csúznál. Ennél t. i. interstitialisan fekvő, nagy kötőszöveti sejtekből álló csomók képződnek. Megemlítendő itt még egy külön izomnyaláb, az atrioventrikularis nyaláb, amely az annulus fibrosu- son áthatolva a pitvar és a kamra izomzatát köti össze. Mivel ez a nyaláb a pitvarnak idegeredetű ösz- szehúzódásait a kamrának közvetitő ingervezetőként szerepel, ingervezető nyalábnak nevezik. Ez a pitvarsövény jobb oldalán kezdődik, azután a Ta- wara-télé atrioventricularis csomót képezi, a sövény pars membranaceája alatt jobb és bal szárra oszlik, amelyek mindegyike a septum ventriculorumban lefelé haladva a szemölcs- izmokhoz lép és subendocardial isan az ú. n. Par- kinje-téle rostokban végződik. A nyaláb rostjai glykogenben gazdagok, a nyaláb erekben dús és sokszoros vonatkozásban áll az idegekkel. Az atrioventricularis nyaláb a szív többi részeinek izommegbetegedésénél teljesen függetlenül viselkedik a többi izomzattól. Az ingervezető nyaláb megszakadása esetén a pitvarok az ingereket rendesen kapják, de nem továbbíthatják a kamra izomzatához. így a kamra összehúzódásainak száma csökken. Csak minden második pitvarösszehúzódásra esik a kamrának egy összehúzódása (kamrasystole-kiesés Hering szerint) vagy a pitvar és kamra összehúzódásainak incongruentiája — dissociatio — következik be. Teljes dissociatio keletkezhet az ingervezető nyaláb ezen megszakadásán kívül — amely legtöbbször kérgesedés, gumma vagy elmeszesedés által van feltételezve — magában a szívizomzatban fekvő kérgesedés miatt vagy (környéki vagy központi) idegek útján is. Ez a dissociatio rohamokban jelentkező öntudati zavarokkal együtt alkotja az ú. n. Adams-Stokes-té\e tünetcsoportot. Az ingervezető nyaláb izgalmával magyarázzák az extrasystolékat. Egy másik izolált nyaláb a felső cavatölcsérnél, a pitvar elülső határán íekszik, ezt sinus-csomónak nevezik. Ennek megbetegedései talán vonatkozásban állnak az ú. n. arrhytmia perpetuával. Rendellenes helyen fekvő ú. n. számfeletti ínhúrok gyakran izommaradványokat tartalmaznak, mégpedig a fali izomzatból vagy az atrioventricularis (rendesen a bal) nyaláb izomrostjaiból vagy mind a kétféle izomból. A szívtúltengés létrejöttéről már az általános részben (I. k. 90. és 361. 1.) tárgyaltuk a fontosai)!) tudnivalókat. A jobb kamra izolált meg449. ábra. Az artériák atheroselerosisa. Kérgesedés a szívizomzatban. a-nál csaknem egészen elzáródott verőér, b tömör kötőszövet számos hajszálérrel, c sorvadt szívizomnyalábok maradványai.
