Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)

II. Fejezet. A vérkeringési szervek megbetegedései - A) Szív- és szívburok

36

II. fejezet. A vérkeringést szervek megbetegedései.

régebben gondolták; az infarktusok később ellágyulhatnak, myomalacia.

Ha érelzáródás miatt (vagy toxikus úton) az izomzat nagyobb területen ellágyul, akkor makroszkopiailag egészen porhanyós szövetet találunk. Mikroszkóppal nézve teljes elhalást látunk, vagy — főleg a szélen —még különféle elfajulási folyamatokat is. A rostok egyrésze nagymértékben el- zsírosodott, más részük teljesen elfolyósodott, mimellett harántcsíkolatuk eltűnt, a magvak kezdetben megvannak, később elpusztulnak. Az izomrostok másutt hyalinosan meg vannak duzzadva, harántcsíkolatuk elenyészett, vagy vakuolákkal teltek, vagy végül egészben szemcsésen szétesnek. A rostok közt levő sövények szélesebbek, gömbsejtekkel és különösen

447. ábra. A szív csúcsához közel fekvő myelomalacia átfúródással (a?-nél).

polymorphmagvú leukocytákkal beszűrődöttek, amelyek legtöbbször az elfajult izomrostok zsírját magukban felhalmozzák.

Az így elváltozott szívizom nem képes többé működést kifejteni és a vér nyomásának sem állhat ellen. Spontán repedés vagy átfuródás jön létre; a vér a szívizmon áttörve a szívburokba ömlik, és rögtöni halál áll be.

Ha az infarktusok kisebbek, úgy helyükön idővel kötőszövetes heg, kérgesedés (1. alább) keletkezik. Az atherosclerosis által ilyen, vagy más módon okozott hegek a szív izomzatában nagy számban lehetnek jelen. Myomalaciánál és hegképződésnél, a szív gyulladásainál, általános sepsises állapotoknál apró vérzéóek is találhatók. A myomalacia által feltételezett «szívaneurysmákról» 1. a II. k. 38. lapot. Nagyobb koszorús érnek