Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)
II. Fejezet. A vérkeringési szervek megbetegedései - A) Szív- és szívburok
II. FEJEZET. A vérkeringési szervek megbetegedései. A) Szív és szívhurok. a) Torzképződmények és veleszületett rendellenességek. A szíven előforduló veleszületett rendellenességek nagyrészt az egész szív vagy egyes részeinek fejlődési gátlásán alapszanak és csak ritkán az ébrényi életben lezajlott endocarditises, különösen a szív jobb felében. A szív fejlődésének első stádiumaiban egyszerű csőből áll és csak bonyolult görbülések és alakváltozások után nyeri későbbi alakját ; a pitvarok és kamrák közti válaszfalak, valamint az aortának és pulmonalisnak különválása egy eredetileg közös törzsből (a truncus arteriosusból) csak a fejlődés folyamán jön létre és pedig meglehetősen bonyolult módon. A septum ventriculorum a szív csúcsából és a pitvar felől fejlődő sövényből keletkezik, míg a kamrák közti válaszfal teljes záródását a truncus arteriosus sövényének lefelé növése hozza létre. így nem ritkán támadnak hiányok, melyek a válaszfalak képzésében közreműködő septumrészek hiányos kifejlődése vagy hiányos egyesülése által vannak feltételezve. Ilyen fejlődési gátlások eredményei többek közt: a fórumén ovale nyitva maradása a pitvarok közti sövényrészletek hiányos egyesülése következtében (igen gyakori), hiány a septum ventriculo- rumban a két kamra közti közlekedéssel a fent említett három sövényrészlet valamelyikének hiányos kifejlődése következtében ; ha a septum ventriculorum egészen hiányzik, akkor két pitvar van, de csak egy kamra, egészben véve tehát három üreg, cor triloculare hiatriatum; ha a septum at riorum hiányzik, akkor a szívnek egy pitvara, két kamrája van, cor triloculare biventriculosum. Ha mind a két válaszfal egészen hiányzik, akkor cor hiloculareról beszélünk. A truncus arteriosus communis, azaz az aorta és pulmonalis közlekedése egymással létrejön, ha a truncus arteriosus septuma egyáltalában nem, vagy csak hiányosan fejlődik ki. Aránylag gyakori torzképződések még: az egyik vagy másik nagy verőérnek, az aorta vagy pulmonalisnak, mindkét kamrából való eredése ; az aortának a jobb, a pídmona- lisnuk a bal kamrából való eredése (az erek transpositiója) a truncus arteriosus septumának a kamrák sövényével való hibás egyesülése miatt s. í. t. Gyakran a szív többféle torzképződménye együttesen fordul elő és egymástól függetlenül. így a pulmonalis stenosisa vagy atresiája sövénydejektussal a leggyakoribb és legfontosabb kombinált veleszületett szívbaj. Mivel ez különösen fontos és a torzképződések kombináció-lehetőségeit stb. legjobban megvilágítja, a pulmonalis stenosisát itt bővebben tárgyaljuk. A legtöbb esetben a tüdő verőeres pályájának szűkületéről (pulmonalis stenosis) van szó, ritkábban teljes elzáródásával (atresia) van dolgunk. A hely szerint megkülönböztethetjük a conus arteriosus (dexter), az ostium és a tulajdon- képení tüdőverőér szűkületét. Ha a conus szűkült, akkor ennek alsó vége lefűződhet a jobb kamra többi részéről s így mintegy külön kamra ú. n. harmadik kamra képződik.
