Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)
I. Fejezet. A vér és vérképzőszervek betegségei - C) Nyirokcsomók
C.) Nyirokcsomók. 17 már semmi sem ismerhető fel. Ilyen hyperplasiák részint önállóan, részint a nyirokcsomók skrofulás vagy gümős elváltozásainak kíséretében észlelhetők. Ha jóindulatnak, azaz ha egy nyirokcsomóra, vagy nyirokcsomócsoportra szorítkoznak, akkor «egyszerű líjmpliadeneiná»-nak is neveztetnek. Más esetekben azonban leukaemias vagy aleukaemiás lym- phadenosissal (leukaemia lymphatica, pseudoleuksemia) van dolgunk. Ezek, valamint a lymphosarcomák már az I. k. 2b., 261. és 262. lapjain le vannak írva. A valódi daganatok közül a lymphatikus jellegűek, a nyirokcsomók ú. n. solitaris gömbsejtű sarkornái a legfontosabbak. Daganatszerű jellegük abban nyilvánul, hogy rendesen csak egy vagy kevés nyirokcsomóból indulnak ki és mint más rosszindulatú daganatok infiltráló növekedést mutatnak, azaz a nyirokcsomó tokját áttörik és a környezetre átterjednek. tehát elsősorban nem azáltal nagyobbodnak, hogy mindig újabb nyirokcsomók vonatnak be a burjánzásos folyamatba (mint a hyperplasiák- nál), hanem mint valódi daganatok önmagukból nőnek ki (v. ö. I. k. 175. 1.). De éles határt vonni eme valódi daganatok és a lymphosarkomák közt igen nehéz. Szövettani szerkezetüket illetőleg majdnem teljesen hasonlítanak egymáshoz, csakhogy a sarkomákban nincsen typusos retikulum; azonkívül a nyirokcsomók valódi sarkoméiban a lymphocytaszerű sejtek nagyobbak, úgy hogy inkább nagyobb lymphoblastokhoz hasonlítanak, amilyenek a nyirokcsomók csíraközpontjaiban fordulnak elő, ahol különben a lymphocyták élénkebben szaporodnak. A nyirokcsomók sarkoméi valódi metastasisokat is hoznak létre, amennyiben a véráramba betörnek és így sejtek hurcoltatnakszét; az utóbbiak megítélésénél azonban mindig nehéz eldönteni, hogy valódi metastasissal, azaz a vér-vagy nyirokáram által elhurcolt csírákkal van-e dolgunk, mert a test legkülönbözőbb szerveiben található nyirokszövet, amelynek burjánzása által is keletkezhetnek ilyen gócok. Az elsődleges óarkomák a nyirokcsomókon kívül más helyekről is kiindulhatnak, ahol egyáltalában nyirokszövet van: a csontvelőből, a mandulákból, a garattonsillából, a lépből, különböző nyálkahártyák subnmeo- sájából stb. A ritkán előforduló oróőáejtű óarkomákat könnyebb mint valódi daganatokat felismerni ; óriááóejtű óarkomák is előfordulnak; egyáltalán a nyirokcsomók mindenféle sarkomájában jelen lehetnek egymagvú sejtek mellett nagyobb többmagvú sejtek is. Igen gyakoriak a nyirokcsomókban a másodlagos daganatok (áttételek, 1.1. k. 177. lapon), különösen carcinomák; az elhurcolt hámsejtek, épúgy mint más, a nyirokpályán odasodort testecskék, elsősorban a nyiroksinusok recézetének réseiben rakódnak le; itt aztan újabb daganatcsomókká nőnek meg. Lassanként az egész nyirokcsomót daganatszövet foglalja el, amely a környezetbe is áttörhet. A regreááziv elváltozáóok közül elsősorban a nyirokcsomók vén- ségi sorvadása említendő, amelynél a fogyó nyirokszövetet többnyire zsírszövet vagy kötőszövet pótolja. Ezenkívül hyalin és amyloid elfajulás is előfordul a nyirokcsomókban; mindkettő — az ereken kívül — Schmaus: Kórbonctani. II. 2
