Herxheimer Gotthold dr.: A kórbonctan alapvonalai 2. Részletes kórbonctan (Budapest, 1915)

I. Fejezet. A vér és vérképzőszervek betegségei - B) Lép

B) A lé\p.

7

néha kétmagvú sejtek (pulpasejtek), továbbá oly sejtek, melyek vörös vérsejteket ^vérpigmentet tartalmaznak, azonkívül szabad vörös vérsejtek, valamint szabad vérpigment és lvmphocyták.

Hasonló retikulumot, mint a pulpában, találunk a benne elhelyezett follikulu- soAban is (421. ábra), amelyek a lép ereinek ágai körül vannak elhelyezve; de itt a hálózat hézagaiban lymphocyták fekszenek, amelyek a nyirokmirigyekéihez hasonlítanak; néha (gyermekeknél) csiraközpontok is találhatók. A folíikulusok tehát itt is lymphocyták képződési helyei, amelyek belőlük a pulpába és innen a vérbe jutnak.

A vörös vérsejteket és a pigmentet tartalmazó sejtek arra mutatnak, hogy élettani körülmények közt is vörös vérsejtek pusztulnak el a lépben. így a lépnek

421. ábra. Emberi lép metszetének egy része. 75-szörös nagyítás. (Szublimát-fixálás.) o-nál ovalis Malpighi-féle test vérérrel. (Böhm-Davidoff - bői.)

nyilván jelentősége van a vasanyagcserében. Másrészt, legalább az ébrénynél, vörös vérsejtek is képződnek a lépben.

Mint a szövettani képből kitűnik, a lép sajátszerű viszonyban van a vérrel, kb. olyanban, mint a nyirokmirigyek a nyirokkal (1. alább) : a vér a lépen lassabban áramlik át és közvetlenebbül érintkezik a szövettel, mint más szervekben, miáltal a vér hosszabban tartózkodik itt s így alkalom van a benne levő szennyanyagok lerakódására, az általa elsodort alkotórészek leszűrésére, végül pedig intenzív vegyi egyesülések létesülésére ; mindez hajlamossá teszi a lépet a vérből kiinduló másodlagos megbetegedésekre, épúgy mint a nyirokmirigyeket a nyirokból kiindulókra. Nagyon érthető tehát a lép részesedése a különféle vérbetegségeknél, valamint a szervezel általános megbetegedéseinél.

A lép azon képességénél fogva, hogy a vérből anyagokat szűr le, igen gyakran olyan anyagok halmozódnak fel ezen szervben, ame