Schmaus, Hans: A kórbonctan alapvonalai 1. Általános kórbonctan (Budapest, 1914)
A szövetek általános kórbonctana - I. fejezet. A szövetek helyi keringési zavarokból származó elváltozásai - I. Lokális bővérűség. Hyperaemia
14 I. fejezel. A szövetei, helyi keringési zavarokból származó elváltozásai. húzódásra. Az ilyen aótheniáó vagy atonidá hyperaemiának nevezett állapot akkor keletkezik, ha a szív ereje hanyatlik és a gyengült vérnyomás nem képes a vér súlyának keringést gátló hatását ellensúlyozni. Ennek folytán a hajszálerek nagy területeken túlteltségi állapotba juthatnak, ami jól észlelhető a szervek mélyebben fekvő alsó, illetőleg hátfekvésnél azok hátsó részein, pl. a tüdőben, az alsó lebenyek hátsó részeiben. Ezt az állapotot liypoátaáiának nevezik. Atoniás bővérűség főleg oly helyeken támad, melyek, mint a tenyér, körmök, ajkak, orr, fülek, már normálisan is vérdúsabbak, továbbá a verőerek olyan megbetegedésénél, melynél a fal rugalmassága és összehúzódó képessége csökkent. 1. ábra. Normális máj (3fs). 2. ábra. A máj bővérűsége (3fQ). A vérrel telt hajszálerek a máj sejtgerendák között nagyon ki vannak tágulva (a). A májsejtek sorvadtak (h). 3. A gyűjtőeres vér visszafogását rendes viszonyok közt előmozdító segéderők elégtelensége képezheti a gyűjtőeres pangás harmadik okát. Ezen tényező gyakran már egyéb okból fennálló pangásnál is érvényesül. Ide tartozik a gyüjtőér falának — habár csekély — rugalmassága és összehúzódó képessége, mely az erek tartós kitágulása következtében elvész, továbbá a vénák billentyűi, melyek normalis viszonyok közt a vérnek az áram rendes irányával netalán ellentétes visszafolyását megakadályozzák, de a lumen kóros kitágulásánál vagy az érfal elváltozásainál elégtelenekké válnak. Végre megemlítendő, hogy a lélekzés zavarai is káros hatással lehetnek a gyűjtőeres vér visszafogására. Ismeretes, hogy rendes viszonyok között a véráramlás a tüdő ereiben minden belégzés alkalmával gyorsul. A végtagok izmainak összehúzódásai is lényegesen megkönnyítik a vénás vér visszafolyását.
