Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

1892. A módosítás ügyét két évvel később 1892-ben intézték el véglegesen. Lényeges és az egylet szervezetére kiható változtatásokon nem mentek keresztül az alapszabályok, legfontosabb pontja a módosításnak még Millassin Illés elfogadott javaslata volt, arra vonatkozólag, hogy a közgyűléseket 1892-től kezdve évenkint tartsák meg.

Urbánn József egyleti pénztáros tizenkét évi szorgos működés után, 1891. november hó 20-án beadta lemondását. Helyébe Metzger Edé-1 választották meg ideiglenes minőségben, majd az 1892. évi közgyűlésen véglegesen. Más változás a központi igazgatóság kebelében az 1890 -92. években nem történt, de a járásigazgatók közül ebben a ciklusban is többen leköszöntek vagy elhaltak. A 9. járásban Gärtner Kálmán lemondásával, Balló Lajos-1, a 10. járásban, Lám Sándor helyébe fíene Lajos-t, a 15. járásban az elhunyt Kiss Ferencz helyett Varságh Bélá-t, a 17. járásban Küttel István helyébe Ferenczy Károly-t, a 23. járásban Binder Gusztáv lemondásával Schuster Károly-t és a 24. járásban Gerr Hugó helyébe Kokas Mihály csepregi gyógyszerészt bízták meg a járás vezetésével.

1892. junius 8-án nagy ünnepet ült a magyar nemzet: Szeretett Királya megkoronáztatásának huszonötéves évfordulóját. Az örömnapon mindenki sietett, hogy alattvalói hódolatát letegye a legalkotmányosabb uralkodó trónzsámolyára és országos egyletünk is

68