Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

66

előharczosát veszítette el a magyar gyógyszerészi kar. Frumm halála és az a körülmény, hogy Paksy Bélá-t a titkári teendők foglalták el, a központi igazgatóság kiegészítését vonta maga után. A kérdést a központi igazgatóság úgy oldotta meg, hogy Netzasek Adolf és Terstyánszky Kálmán póttagokat hívta be az igazgatóságba.

Nagyobb változások történtek a bienniun alatt a járások igazgatóságaiban is.

Az 5. járásban az 1889. deczember 25-én tartott tisztújító közgyűlésen járásigazgatóvá Heim Vendel, aligazgatóvá Heinriczi Frigyes pozsonyi gyógyszerészeket választották. Lemondottak állásukról: Katona Zsigmond a 2., Kosztyik János a 4., Rozs- nyay Mátyás a 16. és Graner Jenő a 24. járás igazgatói, de a járás tagjainak kérelmére újból elfogadták a nekik felajánlott-tisztséget. A 12. járás tiszteletbeli aligazgatója Trajánovits Ágoston, rendes aligazgatója pedig Tamássy Géza berettyó-ujfalusi kartársunk lett, a 16. járásban aligazgatónak Feltetáv Béla uj-szt.-annai, a 17. járásban Kosa Gusztáv jánosházi gyógyszerészt választották meg.

Dr. Hintz György-nek egyletünk megalakulása, valamint szakügyeink rendezése körül maradandó érdemeket szerzett kartársunknak, a kolozsvári egyetem magántanárának korai halálával a 21. járás igazgatói tisztje is betöltésre várt. Kiváló ügyfelünk örökébe Széky Miklós kolozsvári gyógyszerész lépett.