Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

55 Ugyancsak az 1878. évi közgyűlés alkalmával szóba jött az is, hogy egyes járások tagjai feltűnő közönnyel viseltetnek az illető járás működését ille­tőleg. Ez a jelenség annál sajnálatosabb volt, mert a tapasztalás azt bizonyította, hogy az országos egy­let járások szerinti szervezete teljesen bevált. Ugyanis kezdve az egylet deczentralizátióján a foganatba vett reformtörekvések nagy részének kezdeményezése a járásokból indult ki; a vidéki székhelyek megköny- nyítették kartársaink összejövetelét és a járási ülések nemcsak hogy sokszor élénk vitáknak voltak szín­helyei, hanem azokra az egylet tagjai a legtöbbször lehetőleg teljes számban jelentek meg. Az 1880. évben az egylet közgyűlését, többek óhajára, szeptemberre halasztották, majd pedig fon­tosabb tárgy hiányában teljesen el is maradt és igy csak 1881. év közgyűlésén határoztak az osztrák gyógyszerész-társulat ama javaslata fölött, hogy tart­sanak minden három évben felváltva egyszer Buda­pesten, egyszer Bécsben közös kongressust. Az 1881. évi közgyűlés a javaslatot elfogadta ugyan, de csak azzal a kikötéssel, hogy az összejöveteleknek inkább barátságos, mint hivatalos színezete legyen. Az egylet tisztviselői közül Fonnágyi Ferencz pénztáros benyújtotta lemondását, helyette Urbánn József-et bízták meg az egyleti pénzek ideiglenes kezelésével. Az alapszabályzat kidolgozásával megbízott 3881.

Next

/
Thumbnails
Contents