Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)
Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete
44 Sopronmegyei kartársaink indítványba hozták, hogy két egyletialelnököt válaszszanak és ezek egyike vidéki legyen. Az indítvány pártolásra talált és elfogadtatott, de a másodelnökség terve megmaradt a papiroson, még pedig abból az egyszerű okból, mert az új tisztviselő munkakörét még többszörös tanácskozás után sem tudták kijelölni. Elvetették a sopron megyeiknek egy másik indítványát is, azt tudniillik, hogy a közgyűlések vándorgyűlésekké aíakíttasanak. Jeles ügyfelünk Hartmann József, a gyűlés folyamán ismét jelét adta ügyszeretetének. 100 forintot tett az egylet javára alapítványképen azzal a kikötéssel, hogy annak évi 5%-os kamatait az 1875. évi január hó 1-től kezdve haláláig fizetni fogja, az örököseit pedig kötelezi, hogy a tőkét és kamatait évi 20 forintos részletekben törlesszék. Julius havában megkezdődött a járások és a kerületek megalakulása. Az egylet szétküldötte az ideiglenes igazgatóknak a megbízó-leveleket, ezek pedig összehívták a járásbeli gyógyszerészeket és megválasztották a járás tisztviselőit. Az alakuló gyűléseken több járás, így a II. kerület 2. járása a kerületek szükségtelenségét vitatta és azt ajánlotta, hogy a kerületek elhagyásával 24 járásba osszák be az egylet tagjait; a javaslat általános helyes- lésre talált és a kerületek alakítását, mint a melyek a működést csak megnehezítik, egyelőre, míg az alapszabályok megfelelően átalakíttatnak, mellőzték.
