Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

37

szőr mentek korszerű változásokon keresztül, amint a következőkben látni fogjuk.

Az egylet ideiglenes igazgatósága október hó 1-én gyűlést tartott, hogy a'szabályszerű megalakuláshoz szükséges végrehajtó munkálatok kérdését megvitassa. Az alapszabályokat megküldik minden hazai gyógyszerésznek magyar és német nyelven, úgyszintén a felszólításokat is az egyletbe való belépésre, felkérvén a már belépett és a még belépő tagokat, hogy beiktatási és tagsági díjaikat iparkodjanak az egyleti pénztárba mielőbb befizetni.

A megalakulást követő első év megmutatta, hogy az alapszabályok nem minden tekintetben felelnek meg a gyakorlat követelményeinek. Az 1873. év április hó 10-én tartott igazgatósági gyűlésen szóba is került a módosítás szükségessége. A gyűlés elfogadta a módosításra irányuló javaslatot és az alapszabályok átdolgozására Dr. Müller fícrnát és Jármay Gusztáv igazgatósági tagokat kérte fel, a kik azt magukra is vállalták és azonnal hozzá is fogtak megbízatásuk tejesítéséhez, hogy a junius havi közgyűlés elé terjeszthessék módosítási javaslatukat.

Országos egyletünk második közgyűlése az egylet szeretett elnökének, ki megelőzőleg az országos központi bizottságnak is elnöke volt, Ráth Péter budai gyógyszerésznek lemondásával vette kezdetét. Hat hosszú évi szorgalmas és lelkes működés után betegeskedése kényszerítette kartársunkat, hogy megváljon