Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

jegyzőkké pedig: Schédy Sándort és Trajánovits Ágostont.

Az országos központi bizottság, hogy addigi működéséről számot adjon, felolvastatta azoknak a folyamodványoknak másolatát, a melyeket 1867. vagyis a megbízatás óta a magyar gyógyszerészet érdekében a belügyminisztériumhoz és más illetékes közegek elé benyújtottak. Ezek között mindjárt az első volt az országos központi és vidéki gyógyszerész-testületek felállíthatása és az alapszabályok megerősítése tárgyában még az 1867. évben benyújtott kérelem, a mely azonban még a közgyűlés napjáig sem nyert elintézést. A gyűlésen megjelent kartársaink ezt a kijelentést annál sajnosabban vették tudomásul, mert úgy a központi, mint a vidéki testületek felállítása napról-napra égetőbb szükségként jelentkezett. Ép azért, habár a közgyűlés eredeti czélja inkább a taxa, a gyógyszerkönyv és a gyógyszerész közjogi állása körül felmerült kérdések megvitatása volt, első sorban is azt határozták el, hogy az országos központi bizottság akár kérvény utján, akár személyes audien- tián sürgesse meg minél előbb az egyleti alapszabályok megerősítését. Szóba került a gyűlésen, hogy az országos központi bizottság, mely mindenkor teljes odaadással védte karunk érdekeit és egyengette a magyar gyógyszerészet fejlődésének útját, nem egyszer küzdött anyagi eszközök híján. Kartársaink lelkesebbjei támogatták ugyan anyagi tekintetben is