Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

16

zönnyel működik gyógyszertárában“. így int, így kér, igy fedd a „Gyógyszerészi Hetilap“ már első számában és ezt a kérő-feddő, buzdító hangot megtartja mindvégig és alkalmazza mindenütt a hol azt a magyar gyógyszerészet, a programmjába felvett magasztos eszmék érdekei megkövetelik.

A felhívás nem maradt viszhang nélkül. Egymásután érkeznek be a vidéki kartársak üdvözlő levelei, a melyek mind meleg érdeklődéssel, lelkesült hangon szólnak az egyesülés eszméjéről, elmondják nézeteiket az egyesület megvalósításának módozataira nézve. Sok oly eszme, oly jeles gondolat van azokban a levelekben elhintve, a melyek kétségen kívül megérdemlették volna, hogy velük kimerítően foglalkozzunk, ha ugyan erre munkánk szűk kerete elég teret nyújtana, de ha futólagosán is, mindenesetre meg kell említenünk Katona Zsigmond akkor még borosjenői kartársunk 1862. február hó 20-áról kelt levelében foglaltakat. Körülbelül erre az időpontra esik, hogy a már akkor fennálló „Allgemeiner Österreichischer Apotheker-Verein“ alapszabályait szétküldte a magyar gyógyszerészek között, felszólítván őket a belépésre. A „Hetilap“ azonnal fölemeli intő szózatát, figyelmeztetve szaktársainkat az ebben rejlő veszedelmekre és viszont buzdítva őket, hogy iparkodjanak minél előbb egy nemzeti, egy magyar egyesületet létesíteni. Katona Zsigmondnak is ugylátszik ez a körülmény adta