Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerész-egylet huszonötévi története Budapest, 1897)

Első rész - I. Az egylet megalakulása és szervezete

9

Az októberi értekezleten szóba került az osztrák gyógyszerészetet szabályozó 1790-ben kiadott in- strukczió, valamint a hazai gyógyszerészetünkre is kiterjeszkedő Mária Therézia; korából származó Normativum.

A legfontosabb ténykedése az értekezletnek azonban mindenesetre annak a kérvénynek benyújtása volt, a melyben a helytartótanácstól egy központi és több vidéki gyógyszerész-testület (gremium) felállítását kérik. Kérelmükhöz egy 57 latin és 112 német nyelven irt pontozatban kidolgozott tervezetet is mellékeltek a gyógyszerészet rendezése czéljából. A kezdeményezés előzetes költségeinek fedezésére az összegyűltek lelkesebbjei kisebb-nagyobb összegeket ajánlottak fel, azután pedig szétoszlott a gyülekezet, a pesti gyógyszerészeket kérvén fel, folyamodásuk figyelemmel tartására.

Állapodjunk meg itt egy pillanatra. íme a gyógyszerészek már 1833. évben hangos jajszóval panaszt emelnek és az orvoslás eszközét a társulásban, a tömörülésben keresik. Pedig bármi sok volt a sérelmük, mi ez a sérelmek ama tömegéhez képest, mely a későbbi években nyakunkba szakadt, azokban az években, melyekben a megélhetés feltételei aránytalanul súlyosodtak s a létérti küzdés egyre fokozódó módon súlyosbodott. Ha eleink már akkor egyesülésre törekedtek s az orvoslás módját és eszközét ebben találták — mennyivel sürgetőbb volt