Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerészet rövid története (Budapest, 1897)

10

az orvos által előirt gyógyszernek mással való helyettesítését, a melyre az első esetben magas pénz- büntetést, (Németországban 100 ezüst márkát), ismétlődő eseteknél testi fenyítéket és kötél általi halált szabtak külömböző országok törvényei és szabályrendeletei.

Mint említettük, a szerzetesek kolostorai voltak hazánkban az orvosi tudományok első bölcsői, a külföldi és a hazai egyetemek megalakulásával azonban mindjobban veszítettek jelentőségükből.

1224-ben II. Frigyes császár állíttatott fel egyezi,

temet Nápolyban, 108§ bau, alakult meg nálunk a veszprémi, — (közel (ToÜ~evvel a bécsi egyetem előtt, a melyet csak 1365-ben nyitottak meg) főiskola, mely a XIV. század elején leégett, de 13Stó-ben már újból felállították Pécsett, L ^4* 1

Szorgalmasan látogatta a magyar ifjúság a hazai egyetemeket, hogy azonban legalább a vagyonosabb és tehetősebb rész egyszersmind a külföldi, különösen az olasz univerzitásokat is ne kereste volna fel tanulmányainak kiegészítése czéljából, ezt, hogy boldogult Tamássy szavaival éljünk, még feltételezni is vétek volna. Specziális magyar gyógyszereinknek is nagy hire volt ebben az időben; Erzsébet királynéi 1380) királynő vizét az aqua regiát sajátkezűleg készítette Budán a királyi várban és megküldötte minden fejedelemnek ; messze földön keresett gyógyszerek voltak az oleum karpathicum és a pulvis Pannonicus ruber is.