Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerészet rövid története (Budapest, 1897)

8

lás v. medicina forensis intézménye is, melyek Budán, Pozsonyban és a szepesi városokban már az első századokban törvények által szabályoztattak, annál homályosabb azonban úgy hazánkban, mint a külföldön is az első polgári gyógyszertárak eredete, némelyek a XIII. század, mások a XII. századra teszik azok felállításának idejét. így Linczbauer szerint az első polgári gyógyszertárt Angliában erigál- ták 1345-ben, utána mindjárt hazánk következett, azután 1404-ben Lipcse, 1409-ben pedig Nürnberg. Más források szerint az első polgári gyógyszerész volt a vetzlári 1233-ban, hazánkban pedig 1303-ban volt Budán Petrus physicus et aphothekarius budensis- nek háza; részünkről azt hisszük, hogy a leghelyesebben járunk el, ha a polgári gyógyszertárak első nyomait Olaszországban keressük. 1140-ben Roger király közegészségügyi törvényeket bocsátott közre, 1238-ban ugyanott gyógyszerárszabványt konstituáltak, a melyben kimondották, hogy a nyers anyagokat a droguisták árulhatják ugyan, de orvosi rendeleteket csakis a confectionáriusoknak (gyógyszerész) állt jogukban elkészíteni, 1224-ben pedig II. Frigyes római császár rendeletével a rhizotomokat, unquen- táriusok, myropolák, pharmacopolák, thurrariusok, (quaksalberek), aromatariusok, aphotekariusok,valamint a drogisták és a confectionariusok rendje az orvosok fenhatósága alá helyeztetett. Mindezekre a rendszabályokra aligha lett volna szükség, ha a gyógy-