Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerészet rövid története (Budapest, 1897)

43

Ugyanezt a rendszert hagyták érvényben az 1876. évi közegészségi törvények is, daczára, hogy kartársaink, valamint országos egyletünk mindent elkövettek, hogy az előképzettséget a kar követelményeinek hat középosztályban állapítsák meg. Majd két évtizedbe került, míg ennek a méltányos és a közegészségügy érdekében álló óhajunknak érvényt tudtunk szerezni. Trefort Ágoston kultuszminiszter volt az, a ki 1887-ben belátva, hogy a kar szüntelenül megújuló kérelme alaptalan nem lehet, a véleményadásra felszóllított közeg negativ álláspontja daczára rendeletbe igtatta, hogy a gyógyszerésznövendék mielőtt a gyógyszertárba lépne, legalább hat középiskolai osztályt végezzen és egyúttal a gyógyszerészek önkéntességének több éven keresztüli kérdését is véglegesen megoldotta. Megemlítjük itt még az első magyar gyógyszerkönyvön és taxán történt időszerű változtatásokat. Az árszabványnak a grammsúly rendszerre történő átdolgozásáról már szállottunk; 1883-ban megjelent és életbelépett a magyar gyógyszerkönyv első kiadásának függeléke, valamint az erre vonatkozó árszabvány; 1888-ban pedig a gyógyszerkönyv második kiadását rendezték sajtó alá, de minthogy a megfelelő árszabvány az eredetileg kitűzött időre 1888. október haváig el nem készülhetett, mindkettő csak 1889. január hó 1-ével emelkedett kötelező erőre.

Gyógyszerkönyvünk második kiadásához az