Schédy Sándor id.: A magyarországi gyógyszerészet rövid története (Budapest, 1897)

4

meg az alapot Galenusnak, hogy a középkoron domináló iskolát alapítson. A népvándorlás epocháinak lezajlása után az arabok lettek a természettudományok, különösen a kémia, asztronómia és az orvoslás hivatott képviselőivé, az első nyilvános gyógyszertárt az arabs birodalomban Ali Mansur (Alimanzor) kalifa állíttatta fel Bagdad városában 754-ben Krisztus születése után és úgy a gyógyszer- tárnak, mint az arabs orvosoknak már abban az időben messze országokban is nagy hírük volt. Alapjában Galenus követői voltak, de tanaikban igen sok oly nézet és állítás is foglaltatott, a melyek túlszárnyalták a római orvos tudományát és azok az önálló szoros búvárkodás gyümölcsei voltak. Spanyol- ország elfoglalása után Tavik arabs vezér által a hódító mórok (arabok) hazájuk virágzó tudományát teljesen átültették az újonnan szerzett tartományba. Iskolákat, egyetemeket alapítottak minden nagyobb spanyol városban és ezek között a kordubai (Kordova) volt nem csak az első minden felsőbb európai tanintézet között, innen egyúttal a góczpont is, a melyből az arabs kultúra a Kontinensen elterjedt. A mohamedán mórok vallási türelme nem zárta el a tudomány útjait semmiféle vallásfelekezet elől, egyetemük falai között helyet találtak a keresztény papok ép úgy, mint az akkoriban mindenütt lenézett zsidóság. Különösen a katholikus papság, a szerzetek tagjai keresték fel előszeretettel a spanyol iskolákat,