Schaefer Oszkár dr.: Szülészet 2. A szülészeti diagnosztikának és therapiának boncztani atlasza (Budapest, 1897)

I. Szakasz. Az ivarszervek rendes boncztani viszonyai a terhesség alatt - I. Fejezet. A rendes női medencze és fejlődése

29

41. ábra. A terhes méh viszérhálózata és az artériáknak hozzájuk való AÚszonya. Részben Heitzmann beföcskend.-kész. után. Szöveg: 13. §. T = tuba, Lg. 1. = lig. lat., Ut = uterus, P = port. vag., V = vagina.

42. ábra. A női ivarszervek uyirkedényhálózata. Poirier után. Ut = uterus, Ov — ovarium, T — tuba, Lg. r. = lig. rot, Lg. 1. = lig. lat., P — port. vag., V = vagina. Szöveg: 13. §.

prés behatása alatt a fej elül-fölülröl, hát- és lefelé nyomja és tágitja, úgy, hogy a frenulumot a symphysis szélével összekötő vonal a medencze-kimenet egyenes átmérőjével derék szögben találkozik (nem terheseknél hegyes sz.) A fej először a farcsonton akadt meg (18. ábra), később a gát hátulsó felén, amely erősen tágul és megnyúlik (I. I. kötet 4—7. ábra). Ilymódon a kis kutacska előre tolódik a symphysis alá, mialatt a m. levator ani és a m. transv. perinei rostjai igen feszülve, az amis tátongását okozzák, majd visszahúzódnak a kinyomuló fejről. A fej a symphysis körül befejezi a 3. forgását (haránt tengelye körül = az áll távozik a svmphysistöl). A fej tehát enged a minden oldalról reáható nyomásnak, mely legkevésbbé kifejezett elül- és alulról; a hasprés kitoló erejét kevésbbé az igen kevéssé ellenálló gerincz- oszlop közvetíti, hatása inkább úgy nyilvánul, hogy a medenczefalak ellentállásával kapcsolatban létrejövő „belső feszülés“ az egész törzsre hat. A magzat gerinezoszlopa csak akkor kezd a szülésre nézve jelentőséggel bírni, hogyha a hátul- és alulról jövő akadályokkal szemben kevésbbé engedékeny tartásban van (pl. arc-, homloktartásnál stb.). Rendes koponyafekvésnél a nyaki gerinezoszlop a fejet már ugyanazon (physiologice jelenlevő) görbülettel nyomja a kereszt-farcsontra, mint amilyennel bir a fej kinyo7