Schaefer Oszkár dr.: Szülészet 2. A szülészeti diagnosztikának és therapiának boncztani atlasza (Budapest, 1897)

I. Szakasz. Az ivarszervek rendes boncztani viszonyai a terhesség alatt - II. Fejezet. A normalis rendes szülőcsatorna

55 114. ábra. Ovarialis terhesség. Peritonitis adhaesiva. A bal oldali tuba megtört. Szöveg : 46. §. 115. ábra. Egy tubaris zsák átfúrása a hólyag és végbél felé, a magzat csontjai által, a foetus fölszivódása után. 114. és 115. ábra ered. rajz a münch. női kiin. kész. ut. hanem azért, mert a méhnek ez a pontja van szü­lészeti-!) on ezt ani szempontból lefelé rögzítve. A contrac- tionalis gyűrű (tehát a felső határ) ellenben változó valami, csaknem a hullám fogalmával hasonlítható össze. Annál kifejezetebb, mentői gazdagabb izom­rostok dolgában a méhfalnak a belső méhszáj fö­lötti része (a cervix izomrostokban szegény, ezért nem húzódik össze, de nem is hosszabbodik meg a terhesség alatt csaknem semmit sem). Igaz, hogy a contractionalis gyűrű magasságában találtattak meg a hashártyának elülső és hátuUó áthajtó reáöis (28. 30. 31. á.). De ez legkevésbé sem állandó, nem terhes méhen is kimutatható határa a méh alsó szakaszának. Tény az, hogy néha nem terhes méhen is kimutathatók ezen áthajlások valamivel a belső méhszáj fölött; tény az is, hogy ép oly gyakran fut az art. uterina főága a belső méhszáj fölött a méh falába, de figyelembe veendő, hogy először is ez nin­csen mindig igy, másodszor hogy a hashártya áthajtás helye a méhösszehnzódások0 mindegyikével eltoló- 8 9 8 A hátsó recto-uterinalis hashártya borítás helye, sem a Douglas-féle redőben, amely a cervixre fekszik, sem a mélyebb áthajlás helyén, mely a hüvelyboltozatra tapad, de még bőven tartalmaz merev rostokat, nem szenvedi el azt az eltolatást, amit a méhtest izomzata az elülső és oldalsó peritoneális re- dőkkel szemben kifejt, egyrészt az anteflektált helyzet és az összehúzódásoknak ehez alkalmazkodó iránya, másrészt az utóbbi hashártya redők magasabb insertiója miatt. 9 Ez könnyen megmagyarázható abból, hogy a méh­test főizomrostjai a p'Titoneumból erednek. (1. 1. köt. 14 á.) 13-

Next

/
Thumbnails
Contents