Schaeffer Oszkár: A szülés tanának és a műtevő szülészetnek alapvonalai atlaszszal (Budapest, 1897)

A) A szülés a gyakorlati szülészet szempontjából

33

I. Nägele-féle elülső falcsont-fekvésnél:

I. Litzmann-féle hátsó falcsont-fek- vésnél:

I. Roederer-íé\e nyakszirtcsont-fek- vésnél:

Arczfekvésnél: Homlok - fekvésné 1

Medencze-fekvés- nél :

a hátulsó bal falcsont lelapult, benyo módott, és a szomszédos csontok alá tolult; az elülső jobb falcsont kidomborodik s rajta van a fejdaganat. (II. kötetben : 69—71. ábra).

az elülső-jobb falcsont lelapult, a bal kidomborodik.

a fej czukorsüveg-alakban megnyúlt s ennek csúcsán van a kis kutacska. a legkifejezettebb dolichocephalia (42. ábra).

a fej süveg alakban megnyúlt; csúcsán van a homlok, legszélesebb része: a peripheria submento-occipit. (33. ábra).

gömbölyű a fej (65., 66. ábra).

III. táblázat.

I. Fej fekvésnél :

A tágulás i időszaka: i

Klinikus lefolyás s a lágyrészek magatartása : A szülés kezdete: a belső méhszáj tágul; hólyag fejlődik, igazi fájások (a méh kemény);

A külső méhszáj teljesen eltűnt s egyidejűleg rendesen megreped a hólyag ;

Schaeffer: Alapvonal.

3

Szülés boncztani viszonyok:

Többször szülőknél a fej a kis medenczébe nyomul, (I. páráknál már bennt van), — nyilvarrat ha- ránt-ul, az occiput lejebb száll (baloldalt).

A fej ferdén a spi- nák magasságában (kis kutacska balra-előre) tehát mélyen áll (a homlokdudorokat a lin. innominata mellett, vagy alatt érezzük, arczfek- vésnél u. o. a fal- csontdu dórokat !) s igy n>m emelhető ki többé !