Salamon Henrik dr.: Fogpótlástan (Budapest, 1923)
Eső Rész. A fogpótlás orvosi és technikai előismeretei - Ötödik Fejezet. A fogsorok találkozási viszonyai. Fogsorrzáródás: okkluzió. Fogsorilleszkedés: artikuláció
80 Összegezve tehát az orvos teendőit: tevékenysége az okkluzió meghatározásánál oda irányul, hogy az ismert fogások alkalmazásával kényszerítse a beteget, hogy az alsó állcsontot nyugalmi helyzetébe hozza, amiről egyrészt az izületi fejecs tapinthatósága, másrészt az arcvonások útján meggyőződik. Ha ez megtörtént, a harapási magasság meg van állapítva, a sablonok megtették kötelességüket, de mielőtt az orvos eltávolítja őket a szájból, még valamire felhasználja azokat. A felállítandó műfogak alaki jellemére: szélességükre és hosszukra vonatkozólag útmutatást irhát rájuk a fogművesnek bizonyos jelek, az^mja .irányvonalak elhelyezésével. Még előbb a két sablon egymáshoz való helyzetének biztosítására csukott állcsontok mellett az ajkakat, majd a pofákat tükörrel félrevonja és gyengén meleg késsel a két viasztekercset egész hosszukban összeolvasztja, tehát egyberagasztja, úgy hogy majd csak együtt, egy darabban emelhetők ki a szájból. Azután a késsel megjelöli a száj középvonalát úgy, hogy az ajakredők, továbbá az orr- és állcsúcs vezetése mellett a késsel megfelelő vonalat húz a viaszkon. Az ajkak záródása után, anélkül’, hogy a kettőnek egymáshoz való helyzetét megzavarná, a késsel meghúzza az ú. n. aiakvonalat (38. ábra), vagyis az ajkak találkozását. Ez szabja meg az elülső fogak rágóéleinek a helyzetét. Ugyanis a felső fogak legtöbb esetben oly hosszúak, hogy ezt a vonalat 1—IV2 milliméterrel túl kell haladúiok. Ugyancsak zárt ajkak mellett az orvos a kést a középvonalban az ajkak közé teszi és azután az egyik, majd ugyanígy a másik szájzugba vonja, de nagyon vigyázva, hogy ezt ne zavarja ki nyugalmi helyzetéből. Ott rövid függőleges vonalat húz a viaszba, ez a szájzugvonal. Szabály- szerűen ebbe esik a szemfog disztális oldalélé, tehát'ez a két vonal megszabja a hat elülső fog összszélességét. Ezután a fogorvos kiemeli a sablonokat a szájból, lemossa őket hideg vízzel és visszahelyezi a gipszmintákra (39. ábra). Részleges foghiánynál a meghatározás ugyanazon elvek szerint történik, de annyival egyszerűbb, hogy az izületi fejecs és az arcvonások megfigyelése mellett a még meglévő természetes fogak találkozási viszonyai megkönnyítik a harapási magasság helyességének megítélését. 38. ábra. Ajakvonal jelzése (Clapp).
