Salamon Henrik dr.: Fogpótlástan (Budapest, 1923)

Második Rész. A fogpótlási módszerek - Harmadik Fejezet. A lemezes fogpótlás módszerei

286 a ragasztás után le ne válhasson a csapról; végül most már minden egyes fogat cementtel a maga helyére ragasztunk. (A kénnel való ragasztás körülményesebb és ezért elkerülendő, a cement ilyen körülmények között — mikor teljes szárazságban dolgozhatunk vele — és nyugodtan hagyhatjuk tökéletesen megkeményedni, nagyon jól ragaszt.) Nagyon fontos, hogy a csapok erősen legyenek a lemezbe forrasztva, ezért em­lítettük a köszörülésnél, hogy végül kis homorúságot köszörülünk a fog csatornája körül, hogy ott vastagabb forrasztóréteget alkalmazhassunk. Jó kivitel mellett a csövesfogas fogművek képezik egyikét a legtökéle­tesebb rendszereknek. 2. Préselési módszer. Az aranylemeznek sablon szerinti kimetszése, előzetes alakítása ugyanolyan módon eszközöltetik, mint föntebb leirtuk. Maga a préselés háromféle módon történhetik az alkalmazásba vett prés szerkezete szerint (26. abra). a) Ütőpréssel (Schlagpresse), amely lényegében módosított stanco- lás, mert a lemez alakítását egy csavarral működésbe hozott súly (kala­pács) eszközli; ezért óban fémmintákat kell használnunk, mint a tulaj­donképpeni stancolásnál, a munkánál minden egyéb tekintetbe veendő körülmény is azonos az előbbi módszernél leírtakkal. b) Súlyzópréssel (Balancierpresse), melynél gyorsan ható súly helyett a lassabban, de egyenletesebben érvényesülő csavarási (préselési) erő hat. Minta és ellenminta számára könnyen olvadó fémeket, nevezete­sen a spencefémet használjuk. A minták készítési módját leirtuk az álta­lános rész megfelelő fejezetében. Az aranylemez kivágása és előhajlítása mint előbb; a spencemintát és ellenmintát védelmül betakarjuk egy-egy lap staniollal. Ekkor kezdjük a préselést, még pedig lassan és óvatosan, hogy az aranynak ideje legyen alakulni, mert különben megrepeszti a spencemintát. A munka szorgal­mas izzítás és a lemeznek a fölöslegtől való megszabadítása mellett halad előre és a préselés be van fejezve, ha a küvetta két fele teljesen zárult. Az utolsó préselés előtt eltávolítjuk a staniolt a mintákról és jól be­olajozzuk őket. c) Hydraulikus préssel, melyhez tudvalevőleg nem is kell ellenminta. A munka menetele különben ugyanaz, mint előbb. 3. Öntött aranylemezek. Az öntési technika kifejlődése óta úgy a kalapácsolás, mint a préselés háttérbe szorult. Az öntött aranylemeznek ugyanis két igen becses előnye van: a kitűnő tapadás és a készítés egy­szerűsége. Az előnyök mellett mindig ki kell békülnünk hátrányokkal is. Az öntött lemez vastagabb a kalapáltnál vagy préseknél, tehát súlyosabb és ennélfogva több aranyat fogyaszt, továbbá nem oly ruganyos. Ezen előnyök és a hátrányok mérlegelése szabja meg javalat át, mely a tech­nika tökéletesítésével egyre tágul. Az öntésre vonatkozó szabályokat az általános rész megfelelő feje­zetében már letárgyaltuk. Kiegészítésképpen az öntőcsatornák számát és

Next

/
Thumbnails
Contents