Salamon Henrik dr.: Fogpótlástan (Budapest, 1923)
Eső Rész. A fogpótlás orvosi és technikai előismeretei - Első Fejezet. Szájvizsgálat
9 Az egészséges nyálkahártya egyenletesen rózsaszínű, nedves, fényes, sima, de nem sík, hanem redőzött (rugae), különösen a középvonalban és attól kétoldalt részarányosán a kemény szájpadlás mellső kétharmadában. A redőzöttség szabályossága és gazdagsága befolyásoló tényező a lemezes fogmüvek tapadását illetőleg. Nemkülönben a nyálkahártya szívóssága (rendes, vagy lágy, szivacsos, taplós) és érzékenysége, minek fokáról a tükörrel taló tapintás útján győződünk meg. Az előbbi befolyásolja a lenyomatanyag választását, az utóbbi magát a lenyomatvételt. A nyálkahártya sötétpiros foltossága, fénytelensége, szárazsága helyi vagy alkati megbetegedés jele (fogkő, pyorrhoea alveolaris, tuberculosis, diabetes, nephritis stb.) Az első, 2-ik és 4-ik ábra rendes szájpadlásredőzetet mutat, az 5-ik satnyát, szegényeset. 4. ábra. Torus palatinus (Talbot). A felső foghúson megfigyelendő ennek színe, mely egészséges állapotában árnyaltan rózsaszínű, az áthajtási redőben és a fogak nyaki táján sötétedő. Jól szemügyre veendők a nyálkahártyaredők, melyek a pofa belső felületéről a fogmedernyúlványra ereszkednek. Ilyen redő van a középvonalban (frenulum labii superioris) és kettő-három kétoldalt a hátsó fogak táján. Minél mélyebben ereszkednek ezek le a fogmeder- nyúlványra és minél erőteljesebb, vastagabb köteget képeznek, annál inkább megnehezítik a műfoghússal biró lemezes fogművek tapadását. A középső ajakredő néha átterjed a szájpadlásra, ahol kis gumóban végződik. Ez alkalomadtán olyan fokú akadálya lehet a lemez illeszkedésének, hogy azt előbb mütétileg el kell távolítanunk. c) A pofa nyálkahártyája. Egészséges állapotában árnyaltan rózsaszínű, nedves, fényes. Nézzük meg a ductus Stenonianus kivezető nyílását,
