Salamon Henrik dr.: Összegyűjtött apróbb dolgozatok (1892-1908) (Budapest, 1908)

I. Kariérdekű czikkek - Recziproczitás

44

Dr. Salamon Henrik

orvosok között — a míg a fogászat egyrészt tényleg egészséges fejlődésű orvosi disciplina, másrészt kénytelen még magával czipelni egy széleskörű iparosfoglalkozást is: a műfogászatot.

Én azt hiszem ez a körülmény adja az egész jelenség magvát, mert míg orvostársaink nem ismerik a fogászat tudományos oldalát, addig az iparos részét nagyon jól látják és ezért tartanak minket maguknál kisebb classisu orvosoknak.

Csakhogy ez is nagyon téves felfogás. Mert a fogorvos a mikor az odontotechnikával is foglalkozik, a maga elemeiben ugyan iparszerű munkát végez: forraszt, reszel, olvaszt stb., de ő az általa ipari módszerekkel készített terméket gyógyczélra használja fel, vagyis az ipart a gyógyászat segédeszközévé avatja. Ez sem nem anomália, sem nem olyan dolog, mely derogálna, megteszi azt más orvosi szak is: az elektrothe- rapia, a mechanotherapia, az orthopaedia stb.

De itt azután minden attól függ, hogyan egyezteti össze az orvos e két heterogén dolgot: a gyógyászatot az iparral. Én azt a fogorvost, a ki időt talál arra is, hogy a maga betege számára a fogműveket elkészítse, nagyon korrekt orvosnak tartom, még akkor is, ha a legdurvább technikai ipari munkálatokat önkezű- leg végzi. Viszont azt a fogorvost, a ki más orvosok részére — tehát nem a maga betegei-