Salamon Henrik dr.: A fogorvosi hidpótlások rendszertana (1924)

Harmadik fejezet: A hidpótlások elemi alkotórészei és beosztása - 4. A hídpótlások beosztása a hídtest jegyei szerint - D: A horgony

Ezt a tényt a 35. ábrán megvalósítva látjuk. A |3. 7.-re való, ki­lyukasztott, fémből készült rágófelületek az elsőrendű mellékhorgonyok; a |3, 7.-re cementezett, kilyukasztott és csavarmenettel ellátott sapkak a másodrendű mellékhorgonyok és végül a két kis csavar, mely az em­lített két mellékhorgonyt mereven összeköti, a harmadrendű mellék­horgony. Ha ezt a három képet figyelmesen megszemléljük, horgony­analízisünk hasznosításához jutunk és egyszersmint azt is bebizonyítjuk, hogy munkánk sem üres játék, sem pedig meddő, rendszertani kap­kodás nem volt. A 33. ábrán az elhorgonyzás jelleme abban a jelenségben tük­rözik vissza, hogy ezen elhor- gonyzásnál főhorgonyok szere­pelnek, definíciónk tehát igy hangzik: Szilárd hidak olyan hi­dak, melyeknek elhorgonyzásá- nál csak főhorgonyok szerepel­nek. A hid ezen jellege a horgonyhivatás lényegén alap­szik, tehát mindig és minden körülmények között megálla­pítható: a demonstrációsmintán épugy, mint a szájban, tekintet nélkül arra, vájjon a hid a szájban cementtel fel lett-e már ragasztva, vagy még nem, vagy pedig, hogy a cementezés véletlenül már nem tartós, mert a ragasztó eszköz a hidjelleg megállapításának csak igen jelentéktelen jegye. Rendszertani szempontból csak a hidpótlás beillesztésénél szereplő modus proce- dendinek igen mellékes mozzanata. De arra is oktat ezen elhorgonyzás, hogy maga a horgony hivatásának hiánytalanul csak úgy felelhet meg — azaz, hogy a test összeköttetésén kívül a pillért is megvédje —, ha valamely ragasztó szer által rögzítve van. A 34. és 35. ábra arra oktat bennünket, hogy ezen hidak el- horgonyzásánál mellékhorgonyok vesznek részt, miáltal a horgony két részre oszlik: összekötő (elsőrendű) horgonyra és védő (másod­rendű) horgonyra; ezen ténnyel azonban hivatása is meg van osztva: a védőhorgony egymagában a pillérhez lesz rögzítve, amellett az összekötő horgony szabadon támaszkodhatik a pillérre: a hid jellegénél fogva és horgonyának elve szerint „levehető“ hid, független attól, vájjon orvosi szeszély folytán fel van-e cementezve, úgyhogy a beteg azt soha le nem veszi, vagy pedig vájjon a beteg, illetve az orvos a csa­varokat feloldani szeretné, illetve tudja. Eljutunk tehát a definícióhoz: Levehető hidak olyan hidak, melyeknek elhorgonyzásánál mellék­horgonyok vesznek részt. A 34. és 35. ábrák elemzése még további distinkciókat is meg­enged. A 34. ábrán látható hidelhorgonyzásnál az elsőrendű és a má­sodrendű mellékhorgony vesz részt, a hid tehát kétszeresen van el­50

Next

/
Thumbnails
Contents