Salamon Henrik dr.: A fogorvosi hidpótlások rendszertana (1924)
Harmadik fejezet: A hidpótlások elemi alkotórészei és beosztása - 4. A hídpótlások beosztása a hídtest jegyei szerint - D: A horgony
1. Porcellánból készült tagok 2. Porcellán és fémből készült 3. Fémből készült a) lapos fogak (elől), b) 3A-es fogak (hátul), c) anatómiai fogak, d) emaillirozott fogak (ceramic bridge). a) lapos fogak fémszegélyekkel (elől), b) lapos fogak fémrágófelülettel (hátul)* c) lapos fogak fémrágófelülettel és fémszegélyekkel (hátul), ű) egyes koronákból összeforrasztott, b) egy darabból] p) öntve Elemi alkotórész D: A horgony. A horgony a hidtest és a hidpillér közti összeköttetés eszköze. A horgony elnevezés nyelvészeti szempontból kifogástalan, rövid; és jól kezelhető, mert belőle alkalmas igét: elhorgonyozni és ugyanolyan főnevet: horgonyzat képezni lehet. Tartalmilag is megegyező, mert a hajóépitésnél, a hídtechnikában és a fizikában mindig az összekötő és rögzítő eszközt jelenti. Eddig elvétve a fogpótlástanban is alkalmazták (Schröder, Simon és mások), de soha következetesen. Ezen elnevezés mellett a többi műszó: rögzítő eszköz, hordó (Träger), pillér, mint kevésbbé értékes és csak zavarólag ható kifejezés, elhagyható. Horgonyzat alatt a hidtestnek összes horgonyaival a pillérekhez való rögzítését értjük. A horgony rendszertani szempontból a hid legfontosabb elemi alkotó része, mert konstruktiv jegyeinek megismerése által a hidpótlásnak theoretikus és praktikus szempontból legfontosabb tulajdonságaihoz és beosztásaihoz jutunk. A horgonyzat (rögzítési mód) az eddig használt rendszereknél illetve beosztásoknál is a legfontosabb jegy volt, de sajnos, csak felületes definíciókhoz vezetett, amit későbben behatóbban fogok bebizonyítani. Eddig ezen jegy a következő, általánosan ismert beosztáshoz vezetett: 1. szilárd (fix) hidak, 2. levehető hidak, 3. szilárd-levehető, azaz csak a fogorvos által levehető hidak. A vonatkozó definíciók úgy hangzanak: 1. Szilárd hidak olyan hidak, melyek a szájban olyképen vannak rögzítve, hogy roncsolás nélkül sem a beteg, sem az orvos azokat ki nem veheti. 2. Levehető hidak olyan hidak, melyek a szájban olyképen vannak rögzítve, hogy a beteg vagy az orvos azokat bármikor, roncsolás nélkül, kiveheti. 3. Szilárd-levehető hidak olyan hidak, melyeket a beteg nem, de az orvos bármikor, roncsolás nélkül, a szájból kivehet. Tényleg azon lehet csudálkozni, hogy ilyen laikus, felületes és 45 ß) Beosztás az anyag szerint:
