Salamon Henrik dr.: A fogorvosi hidpótlások rendszertana (1924)
Harmadik fejezet: A hidpótlások elemi alkotórészei és beosztása - 3. A hídpótlások beosztása a pillérezés szerint
Definíciók és magyarázatok.* 2) I. Szabadvégii hidak oly hidak, melyeknek végén pillérek nincsenek. Ezen hidakat eddig idegenajku műszóval Extenziós hid-nak nevezték (Preiswerk által szükség nélkül és helytelenül „Schwebebrücken“ [„lebegő hidak“] elnevezésre lettek átkeresztelve) és az újabb német irodalom még „Anhängerbrücken“ névvel illette („felfüggesztett hid“).3) (Schröder: „einseitig befestigte Brücken“) (egyoldalon rögzített hidak“). Az utóbbi elnevezés jó német szó, én azonban a „Freiend-“ („szabad- végű-“) szót jobbnak vélem, mert a hídnak kiemelkedő jegyét: a végén pillér nélkül, egyszerre és kimerítően szemlélteti. Példák a két lehetséges alfajhoz. A 18. ábra egykaru, szabad- végű hidat mutat, mely egy teljes koronával közvetlenül el van horgonyozva. * A 19. ábra mutat egy gyürüscsapos, egykaru, szabadvégü hidat, közvetlen horgonyzattal. A 20. ábrán egykaru, szabadvégü hidat látunk, mely közvetett módon van elhorgonyozva. Közvetlen horgonyzat alatt mindig azt kell érteni, hogy a hidtest a horgonnyal közvetlenül van összekötve; közvetett horgonyzat alatt pedig azt, hogy a kettő közé egy összekötőtag (kengyel) lett iktatva. 21. ábra: egykaru, szabadvégü hid, közvetlen horgonyzattal többtagú hidtesttel, 22. ábra: kétkarú szabadvégü hid; 23. ábra: szintén kétkarú, szabadvégü hid. 9 Roussel igy cselekszik és : bridges á trois support... á quatre supporls- ról beszél. 2) Elvi magyarázat. Az összes következő definíciók abban a látszólagos hibában szenvednek, hogy a megmagyarázandó fogalom definícióját ugyanavval a szóval kezdik, pl.: Szabadvégü hid olyan hid ..., a hiba csak látszat és csak a fogalmazás rövidsége miatt alkalmaztatik. A definíciónak úgy kellene hang- zania: Szabadvégü hid oly fogpótlás, mely természetes fogakra helyezve, a rágónyomást azokra átviszi és csak azt a tért foglalja el, melyet a természet a koronák részére szánt és melynek végén pillérek nincsenek. Ezen definíció egész első része, tehát a három nemi jegy, kivétel nélkül minden hidra illik és ezért a rövidség kedvéért ki lett hagyva és a „hid“ szóval pótolva. 3) Az irodalomban még ezt az elnevezést sem használják egyforma értelemben igy pl. Schlegel (Kassel) Anhängerbrücken alatt azt érti, hogy: „dass an den ursprünglichen Teil der Brücke noch eine Verlängerung angehängt ist“, (hogy a hid eredeti részéhez még egy hosszabbító részt oda függesztettek“) (Dtsch. zahnärztl. Ztg. 1921, 6. szám). 38 í a) közvetlen horgonyzat [ b) közvetett horgonyzat. f a) közvetlen horgonyzat \ b) közvetett horgonyzat. 1. Szabadvégü hidak II. Végpillérü hidak lásokat egy- vagy többpilléres hidakra és végül az utóbbiakat: 2-,3-,4-. .. n pilléres hidakra felosztani.1) Ellenben biztos és gyakorlatilag értékes princípiumot bírunk az „elosztás“ jegyében. Beosztásom, mely a pilléreknek a medernyújtványban való topográfikus elosztásán, mint principium divisionis-on alapszik a következő: 1. egykaru 2. kétkarú 1. egyívű 2. kétivü
