Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes
III. Fejezet. 1861-1866. Docentura. Rókusi idegosztály főorvosa. Ideggyógyászati munkák. Küzdelem Sauer tanszékéért. Tanári kinevezés
42 kellékeknek meg nem felelt, amennyiben erkölcsi és politikai magaviseletét igazolni elmulasztotta ... indok oltnak találtatván, felhivatik a kir. tudományegyetem akadémiai tanácsa, hogy folyamodótól erkölcsi és pohtikai magaviseletének igazolását bekövetelvén, a habilitációi érdembeni tárgyalást a pótlandó tanúsítványokra figyelemmel kiegészítse.» Az akkori dékán Stockinger pótolva a hiányt Korányi Frigyes megkaphatta a venia legendit. Ebben az időben a pesti fakultáson két belgyógyászati tanszék működött. Egy az orvostanhallgatók és egy a sebészek számára. Sauer 1863-ban váratlan meghalt és így az orvostanhallgatók számára fenntartott katedra megürült. A sebészek számára a belgyógyászati előadásokat ezidőben Wagner János rendes tanár tartotta. Sauer megürült helyére a tanári kar őt ajánlotta. Amíg a Sauer tanszékre kiírott pályázat sorsa eldőlt, hosszabb idő telt el, amely alatt Korányi Frigyes különböző helyeken működött és szerzett magának tekintélyt és elismerést. A 64-ben uralkodó hasi-hagv- máz járvány alkalmával egy nyolc kórteremből álló járványkórház vezetésével bízták meg, s a kiváló érdemei elismeréséül Pest város tanácsa jegyzőkönyvi köszönetét adta tudomására. 1865. április havában a Rókus-kórház idegosztályának lett rendelőorvosa, ahol Genersich Antal volt az alorvosa. Ezen állásnak a betöltése sem ment minden ellenségeskedés nélkül, mert osztályát megkapta Lumniczer és Tormay támogatásával, még mielőtt a tanácsnak errevonatkozó engedélye leérkezett volna. A rókusi idegosztály bő alkalmat adott a neurológiával való foglalkozásra. Különben is érdekelték az idevágó esetek, sokat foglalkozott irodalmilag is a témával, aminek jele két könyvismertetése. Az egyik Bezold könyve : »Untersuchungen über die Innervation des Herzens», a másik Frommhold munkája : «Electro-
