Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes
I. Fejezet. 1828-1825. A családi otthon. Vidéki viszonyok. Pesti egyetem, Balassa, Markusovszky. 48-as események. Szabadságharcban való részvétel. Szabolcsba való internáltság
18 képpeni megalapozása, a bécsi iskola új irányainak átültetése, tisztára az ő nevéhez fűződik. Mellette működött mint asszisztens Markusovszky, s ez a triász, Balassa, Markusovszky és Korányi alapozta meg a magyar orvosi rend kifejlődésének fundamentumát. Érdekesen emlékezik meg Korányi arról a momentumról, amikor életének két legjelentősebben befolyásoló barátját egymás mellett megismerhette. »1847. év egy napján az orvostanhallgatók között elterjedt a hír, hogy Balassa előadást fog tartani egy új, epochalis felfedezéséről ; egynéhány hallgatótársammal mi is bementünk az előadóterembe. Az újvilágutcai alacsony és elég szűk tanterem pódiumán ült Balassa János, könnyű nádszövetű karosszékén, a szék mögött állt a bécsi műtőintézetből hazakerült Markusovszky, — aki ott Rokitansky, Hebra, Schuh, Semmelweis baráti körében élt — mint asszisztens, kettőjük körül egy csoportban Kovács Sebestyén Endre, Arányi, Wagner János, Lumniczer Sándor, Bókav János, Sass István, Ozorenszky Károly; Pethe Zsig- mond, megannyian, a talentum stigmájával felruházott választékos megjelenésű szimpatikus ifjú alakok, akik feszült figyelemmel kísérték a sajátságosán igé— zetes hanglejtésű Balassa szavát. Balassa lelkesült hévvel fejtegette az orvosi tudomány nagy új felfedezését, a pár hónappal előbb a Massachusets-Hospi- talban Warren által sebészi műtétnél először használt éternarkózist. Bámulatos hatásának bemutatására nem sokkal ezután egy kőmetszés vittetett végbe, azzal a precízióval, amely Balassát, az akkor élő európai műtevő sebészek legelsőjévé, vagy legalább a legelsők egyikévé tette, azzal a tökéletes szabatosságú segéd- kezéssel, amelyet Markusovszky nyújtott.» Az éterkísérletek után lépett Korányi Balassa klinikájával kapcsolatba. Eddigi tanulmányai nem elégítették ki. Az első három évfolyamban Csausz, Schor-