Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes
Bevezetés
12 Mi sem természetesebb, hogy a filozófiai gondolkozás ezen átalakulása az orvostudományban is nagy forrongást váltott ki. Míg idáig olyan kérdések felett folyik a meddő vita, hogy a paracelsusi archeus vagy spiritus rector az életfolyamatok immaterialis mozgatója-e, hogy a kóros elváltozásokat a humoralis krasis teóriával vagy pedig Broussais gyulladásos elméletével lehet-e megmagyarázni, az átalakult természettudományos gondolkodás forradalmilag szakít a vitalistikus magyarázatokkal és megszabadul a kísérletileg bebizonyítani meg sem kísérelt eredménytelen és kilátástalan spekulációktól. Bichat, Scarpa, Retzius, Henle, Lenhossék és mások megalapozzák az anatómia tanát, Magendie és Claude-Bernard az életjelenségeket fizikai és kémiai alapokra igyekeznek visszavezetni, Johannes Müller pedig megalkotja az igazi empirikus tapasztalati módszert, amely később Du Bois-Reymond, Helmholtz, Pflüger, Jendrassik és a következők meglátásában és bizonyítékaival, modern orvostudományi tudásunknak pilléreivé válnak. A bonctani és élettani ismeretek kiépítésével a krasisteória elveszíti lábai alól a talajt, Virchov fellépésével előtérbe lép a modern szolidár patológia és a kóros elváltozásoknak a kórbonctani lelettel és a megváltozott életjelenségek- kel való egybevetésével kialakulj elsősorban Traube és Frerichs működésének nyomán, a yfiziológiai patológia». Előtérbe lép a betegség felismerésének a tudománya, a diagnosztika, amelyet Laennec és Skoda fizikális eszközei mellett, az életvegytannak Gmelin, Fehling és mások által való tudományos rendszeresítése művészeti tökélyre emel ésjíz előző évek diagnosztikájának homályos miszticizmusát véglegesen eloszlatja. A világ tudományos átalakulásának ezen időszaka azonban csak részjelensége annak, ami világszerte történik. Bodnár Zsigmondunk hullámvölgy elmélete,
