Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes

Bevezetés

12 Mi sem természetesebb, hogy a filozófiai gondol­kozás ezen átalakulása az orvostudományban is nagy forrongást váltott ki. Míg idáig olyan kérdések felett folyik a meddő vita, hogy a paracelsusi archeus vagy spiritus rector az életfolyamatok immaterialis moz­gatója-e, hogy a kóros elváltozásokat a humoralis krasis teóriával vagy pedig Broussais gyulladásos elmé­letével lehet-e megmagyarázni, az átalakult termé­szettudományos gondolkodás forradalmilag szakít a vitalistikus magyarázatokkal és megszabadul a kísér­letileg bebizonyítani meg sem kísérelt eredménytelen és kilátástalan spekulációktól. Bichat, Scarpa, Retzius, Henle, Lenhossék és mások megalapozzák az anatómia tanát, Magendie és Claude-Bernard az életjelenségeket fizikai és kémiai alapokra igyekeznek visszavezetni, Johannes Müller pedig megalkotja az igazi empirikus tapasztalati módszert, amely később Du Bois-Reymond, Helmholtz, Pflüger, Jendrassik és a következők meg­látásában és bizonyítékaival, modern orvostudományi tudásunknak pilléreivé válnak. A bonctani és élettani ismeretek kiépítésével a krasisteória elveszíti lábai alól a talajt, Virchov fellépésével előtérbe lép a mo­dern szolidár patológia és a kóros elváltozásoknak a kórbonctani lelettel és a megváltozott életjelenségek- kel való egybevetésével kialakulj elsősorban Traube és Frerichs működésének nyomán, a yfiziológiai pato­lógia». Előtérbe lép a betegség felismerésének a tudo­mánya, a diagnosztika, amelyet Laennec és Skoda fizikális eszközei mellett, az életvegytannak Gmelin, Fehling és mások által való tudományos rendszeresí­tése művészeti tökélyre emel ésjíz előző évek diagnosz­tikájának homályos miszticizmusát véglegesen elosz­latja. A világ tudományos átalakulásának ezen időszaka azonban csak részjelensége annak, ami világszerte tör­ténik. Bodnár Zsigmondunk hullámvölgy elmélete,

Next

/
Thumbnails
Contents