Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A levegő - A pneumatikus kamarák (harangok, szobák) - Élettani hatás
35 fokozott nyomása által a test melegképződése a rendesnél lejebb szállíttatik. Egyébiránt meg kell jegyeznünk, hogy ha a fokozás csak lassú, még 4V4 légköri nyomásnál sem észlelünk baljóslatú vagy veszélyes tüneteket, legfölebb az említetteknek csak mérsékelt fokozódását, p. o. nagyon gyönge érverést az orsó-ütőérben; ellenben, hogy az igen gyors átmenet a nyomás magas fokaiból a közönséges légköri nyomásra igen kellemetlen sőt életveszélyes tüneteket is okoz, mivel hogy a test belső szervei és külső részei közt lévő nyomásnak eléggé gyorsan ki nem egyenlíthető különbsége folytán erős vértorlódás támadhat a bőr felé, valamint bőrviszketés, heves izomfájások, nehéz légzés, szapora és erősbödött szívverés is, azonkívül beállhatnak még vérzések a tüdőből, fülből, orrból, továbbá hányás és ájulás, és a vérből szabaduló gázok s ezek által okozott embóliák folytán (Pol, Hoppe, Seyler és mások) végre még a halál is bekövetkezhetik. Gyógytani czélokra használt nyomás fokainál ilyen súlyos zavarok még eddig nem észleltettek. 2. Levegőritkítás. A ritkított levegővel telt pneumaticus kamarákban való több órai tartózkodás hatását Joürdanet, Yivenot, Lange G., Bert P., Schyrmunski és Waldenburg tették vizsgálat tárgyává, s az előre várható eredmény ép az ellenkezője volt a sürített levegő hatásának. — 3/7 légköri negativ nyomásnál Yivenot észlelete szerint a közérzés kábultsága, szédülés, homlok- és nyakszírtfájás, az arcznak és szem kötő hártyának fokozott melegségérzése, továbbá erősebb és nehezebb lélekzés, a tüdő térfogatának csökkenése (a rekeszizom a bélgázok kiterjedése folytán inkább emelkedik) és végre az élenv-fel- vétel és szénsav-elválasztás apadása állanak be. A vérforgásra nézve Waldenburg azt találta, hogy a szív munka- képessége fokozódik, s egyúttal megkönnyebbül, a szívverések szaporodnak, s az érverés megnagyobbodik, az ütőér feszülése nő, a vérforgás gyorsabbodik, a körszéli bőr- s valószínűleg a tüdőedények is erősebben megtellenek vérrel, s ezzel kapcsolatban a lágyrészek térfogata is nő. Joürdanet és Bert Pál által leírt élenyhiány s annak következményei a levegőnek csak oly nagyfokú ritkulásánál fordulnak elő, a milyent gyógytani czélokra nem használunk. Hosszú ideig azon határozott nézetben voltak, hogy az állati szervezet légzése az élenytartalomtól, tehát a levegő élenyrészének 3*
