Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A levegő - A pneumatikus kamarák (harangok, szobák) - Élettani hatás
32 sürített levegőjében 1. a rekeszizom mélyebbre száll, a tüdő'jobban kitágul és lehetségessé teszi, hogy több levegő áramolj ék be. E tényt sokáig nem értették meg, mert hisz el kellett fogadni, hogy a nyomás egyformán működik az összes részekre, miért legyen épen a tüdő az, a melyik jobban tágúl? Knauthe úgy okoskodik, hogy a levegő megváltozott nyomása működésének kezdetétől fogva nem hat a test ösz- szes részeire azonnal egyformán, hanem első sorban és leginkább azon részekre, melyek felületesen vannak, s melyekkel a sürített levegő leghamarább érintkezik, ugyanis a test felszínere és a tüdőkre; e részek egy oldalról nagyobb nyomás alatt állanának, míg a mélyebben fekvő részekre nézve még nem telt volna el elég idő a nyomás különbségének kiegyenlítésére; ennek következtében első sorban kiszoríttatik a vér a test felszínéről és kitágul a tüdő; a nyomás különbségének teljes kiegyenlítésére az ily különböző szerkezetű szövetek közt pedig a kezelésben töltött órák bizonyára nem lehetnek elégségesek, melyeknek amúgy is csak fele részében alkalmaztatik az állandó legnagyobb nyomás. Waldenburg is ilyformán képzeli a dolgok lefolyását: a rekeszizom a hasszervek ruganyos szövetein át leg- kevésbbé van a külső nyomásnak kitéve, először is tehát teljesen a belső nyomásnak megfelelően még lejebb szállhat; Vivenot s mások szerint megkönnyíti ezt még az, hogy a bélgázok is megsűrűdnek. Lange szerint ellenben a rekeszizom nem is szoríttatik lefelé a pneu- maticus kabinetben, hanem izmainak megerősödése által egy idő múlva azon képességet szerzi meg, hogy erősebben dolgozhatik. A kabinet tehát Lange szerint csak mellesleg, nem a nyomás, nem is a bélgázok összenyomása által hat a lejebb szállásra, hanem csak izgatólag hat a rekeszizomnak elvesztett vagy csökkent összehúzó képességére, s egyúttal az összes, tehát a légző izomzat erősítésere is. 2. A légzés lassabb és mélyebb, a belégzés könnyebb, a kilégzés nehezebb és hosszabb lesz. A lélekzetvételek száma perczenkint négygyei is fogyhat; a viszony a be- és kilégzés tartama közt, mely a szabad levegőben úgy áll mint 4: 5-höz a kabinetben 4:11-re emelkedhetik. 3. A tüdő vitális térfogata eredeti nagyságának 3 százalékával emelkedik, hasonlókép a be- és kilégző mozgásoknak ereje is; azt tartják továbbá, hogy a tüdőszövet ruganyossága is emelkedik. Knauthe ezt úgy magyarázza, hogy a nyomás alább hagyásakor a tüdőszövet erősebb összehúzódása jő létre; a nyomás csökkenésekor is az ülés végén a kevesbedő légnyomás hatása először a bőrön és a tüdőben jut érvényre, és a bőr és nyákhártyák erősebb pirosodásával egyúttal a
