Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A levegő - A hordozható légző készülékek - Élettani hatások
18 csak hogy a tüdőktől elvont vért a test nem veszti el, hanem a többi szervek javára fordítja. 2. Ritkított levegőbe való kilégzéskor tisztán érezzük a mellkasnak, és a mellkas felé heszívódó hasszerveknek összeszorítását, valamint kisebbedését; mert az igénybe vett levegőritkitás foka szerint igen nagy mennyiségű levegőt 500—2000, tüdöbeli légdaganatnál 3000 köbcentimétert lehet a tüdőkből kiszívni. Magától érthető, hogy kilégzéskor a tüdő térfogata megfelelően kisebbedik, a rekeszizom és hasür tartalma felfelé nyomói, és a tüdő szellőztetése nagyon élénk lesz, mert a nagyobb fokú kiürítés után mindegyik következő beleg- zéssel természetesen nagyobb levegő áram nyomul ismét a tüdőkbe; érthető továbbá az is, hogy a belégző izmoknak sokkal kevesebbet kell fáradniok. A tüdő területének kisebbedését tárgyilagosan is ki lehet mutatni, miután a mellkas kerülete 1—2 centiméterrel szűkebb lesz, az epigastrium behorpad, és a kopogtatás a rekesz-izom magasabb állását tünteti ki. Waldenburg hosszabb használat után ki tudta mutatni, hogy a tüdő vitális térfogata fokonkint 500—1000 köbcmterrel nőtt (tüdőbeli légdaganatnál), továbbá hogy a be- és kilégzés ereje fokozódott (a pneum atométerrel); ez utóbbi a tüdő- ruganyosság javulásának, és a légző izmok erősödésének következménye. Az izgató hatás Biedert szerint erősebb kilégzésnél ritkított levegőbe, mint sürített levegő belégzésénél. Ritkított levegőbe való kilégzés hatása a vérforgásra hasonló a szabad levegőből történt rendes belégzés hatásához ; a visszérbeli vér könnyen szivatik a mellkasba s a szívbe, ez által az utóbbiba több vér jut; a nyak visszerei lelohadnak; a szív munkája megnehezedik; a szívösszehúzódás gyengébb lesz; a függő ér rendszerében csökken a nyomás és vértartalom, az ütő erek kevésbbé feszültek, könnyebben összenyomhatok, az érverés puha és kicsi lesz ; a nagy vérforgás vér- telenebbé, a tüdőbeli vérforgás pedig véresebbé lesz, úgy hogy ez edényszakadásokká is fokozódhatik. Az előbb mondottak után magától érthető, hogy a vérforgás- beli változások a következő belégzéskor is ugyan ezek maradnak; a ritkított levegő hatása tehát folytonos. 3. Ritkított levegő belégzésinek olyan, csakhogy sokkal erősebb hatással kell lenni a vérforgás szerveme, mint a közönséges belegzés- nek szabad levegőben és mint a kilégzésnek ritkított levegőbe. A belégző izmok, a nagyobb erőködés következtében , melyet tenniök kell, hogy az ellenműködő ritkított levegőoszlopot a tüdőkbe szívják,
