Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A levegő - A hordozható légző készülékek - 1. Az egyes készülékek
9 rang alsó nyálasánál GG kiszorul, és a külső köpenyburokba nyomul. Ha ily módon a harang levegőjének fokozatos gyarapodásával a vízvonal ebben pl. Wi Jíi-ig apad, ugyanakkor más oldalt a köpenyben a víz felszíne, megfelelve a harangból kiszorított víz mennyiségének, aránylag MA IJ 2-ig emelkedik. A kiilömbség, mely ily módon a két vízvonal magasságában mutatkozik, közvetlenül mutatja a légköri nyomást, mely a harang belsejének levegőjét terheli, vagy pedig azon feszülés mértéket, melylyel egy olyan vízoszlop hat reá, melynek magassága megfelel a vízvonalak közt levő külömbségnek. Ha már most a harangot (G-nél) kinyitjuk, akkor ott az ily módon feszült vagyis sűrített levegő kiömlik. De minthogy a mérőkerék megfelelő forgatása alúlról mindig annyi levegőt hajt a harang üregébe, a mennyi felül kiömlik, a levegő nyomása a harangban állandóan bizonyos fokon tartható, noha a harang szűk csöve nyitva áll. Ha ellenben a köpenyburok nyílását Mi elzárjuk, a harang nyílását G\ pedig már kezdettől fogva nyitva hagyjuk, akkor a merőkerék forgatása a jelzett irányban lassankint kimeri a köpenyburokban lévő levegőt, és a harang üregébe hajtja, a honnan azután a felső nyíláson át azonnal kiömlik. Ily módon aztán a levegő a köpenyburokban ritkul, a víz oda nyomul, s vonala emelkedik, a harangban pedig apad. A ritkítás,
