Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A hideg és meleg - Hideg és meleg víz. Hideg levegő - Vízgyógymód - I. A víz élettani hatásai az egész testre, midőn azt a bőrre alkalmazzuk
122 élénkebb elégési folyamat helyei, nevezetesen az izmok es a mirigyszerkezetű szervek az utóbbitól függnek. Mind a két említett szabályozó központ teljességgel kívül áll az akarat körén, s azokat csakis érző ideg által (tehát visszahajló úton) lehet felizgatni s izgalomban tartani. Mindakettő már nagyon csekély hőmérseki ingadozásokra is igen érzékeny, szoros kölcsönös viszonyban vannak egymás közt és egyforma külső hőmérsék egyforma befolyást gyakorol reájuk, ugyanis a hideg izgatja, a meleg bágyasztja. A bőrre ható hideg inger következtében az edénymozgató központ felizgattatik, a bőr edényei összehúzódnak, a melegkisugárzás alábbszáll, egyúttal izgattatnak a melegtermelés központja és az ettől függő izomidegek, az elégés az izom- zatban fokozódik, a melegtermelés emelkedik. És megfordítva, meleg- behatásnál az edényidegek elernyednek, a bőredények jobban telnek meg vérrel, a melegkisugárzás fokozottabb, s az izomidegek elernyedése következtében egyúttal alábbszáll a melegtermelő folyamat az izmokban (Bohrig és Zuntz, Naunyn és Quincke, Samuel). Azon tényeken kívül, melyeket egy előbbi, a külső hőmérsék befolyását a saját melegre tárgyaló fejezetben már említettünk, még a következő nevezetes tények támogatják a fentebbi felfogást: 1. Az állat a liátgerincz átmetszése után teljesen elveszti a melegszabályozó képességet, úgy, hogy a környezetnek csak csekély hőmér - sék-változásai által is, melyek az egészséges állatnak saját melegét Vio fokkal sem változtatnák, annak a saját melege tetszés szerint leszállítható vagy fokozható; erős melegvesztésnél leszáll, csekélynél pedig gyakran halálos fokra emelkedik (Naunyn és Quincke). Ez kétségkívül azt bizonyítja, hogy vannak szabályozó központok az agyban s nevezetesen, hogy vannak a melegtermelést előmozdító központok. í2. Nagy állatoknál és embereknél észlelték, hogy a gerinczvelő kettéválasztása után, az utóbbiaknál súlyos agy velősértések és megbetegedések és ez által okozott agybénulások után a levegő közönséges hőmérsékénél a test saját melege gyakran rendkívül, még 40 C. fokig is emelkedett (Naunyn, Quincke és mások). Másrészt az agyvelő izgatott állapotainál a test melegének leszállását észlelték. Tscheschichin, Schreiber a nyúltagynak a várolhidtól való elválasztása után a test melegét erősen emelkedni látták oly körülmények között, melyekben egyébként csökkenés szokott beállani, és pedig kisebb állatoknál, melyeknek hőmérséke az egyszerű gerinczvelö-átmetszés által gyorsan alábbszállott volna. E tények mind arról tanúskodnak, hogy van egy központ, mely a melegtermelést gátolja, mérsékli. 3. Hogy az izomzat
