Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A hideg és meleg - Hideg és meleg víz. Hideg levegő - Vízgyógymód - I. A víz élettani hatásai az egész testre, midőn azt a bőrre alkalmazzuk
119 a fürdő után kis idő mulca a test belsői végbél) homérséke alacsonyabb, mint a fürdő előtt és fürdés közben. E csökkenés rendesen néhány óráig tart, és minden esetre attól jő, hogy a nagyon lehűtött test felülete és a test belseje közt a vérforgás közvetítésével kiegyenlítés jö létre, és hogy a fürdés alatt végbemenő fokozott melegtermelésre kiegyenlítő csökkenés következik. Emez elsőkori utóhatás annál nagyobb, mennél hatalmasabb volt a melegelvonás. — Egy további másodkori utóhatás akkor lép fel, a mint az elsőkori elmúlt. A test homérséke most nemcsak hogy rendes fokára emelkedik, hanem azt meg is haladja. A test homérséke határozottan magasabb lesz; a napnak azon időszakai, melyekben a hőmérsék emelkedik, a csökkenés szakaival szemben hosszabbak (Jürgensen), valószínűleg hasonló kiegyenlítő módon. Sokáig tartó hidegvíz-kűránál idillt betegeknél sok orvos jelentése szerint néhány hét múlva hidegrázással, szapora érveréssel lázas hőmérsék mutatkozik (fürdőláz), mely azonban a kezelés néhány napi megszakítása vagy langyos fürdő után gyorsan elmúlik. Langyos f ürdők befolyása a test hőmérsékére. Liebig G. reggel vett V2 óráig tartó langyos fürdőben azt tapasztalta, hogy a hőmérsék a fürdőben s azután rövid ideig kissé emelkedik s aztán esik, hogy kis idő múlva aztán a rendes hőmérséket is meghaladja, s csak ezután válik ismét rendessé. A test melegét el nem érő közömbös hőmérsékü fürdők Liebermeister szerint nem okoznak nagyobb melegveszteséget, mint a milyen minden rendes, melegen öltözött egyénnél megvan, tehát semmikép sem változtatják sem a melegtermelést, sem a melegkiadást. Nagyfokú (37 C. és azontúl) meleg befolyása a test hőmérsékére. Miután a testben szakadatlanúl képződnek melegtermelő folyamatok, a test hőmérsékének, ha kifelé nem adhat meleget, folyton emelkednie kell és pedig leggyorsabban akkor, ha a termelésen kívül a testhez még kívülről is meleget vezetünk. Legfeltűnőbb ez a folyamat igen meleg fürdőben, melynek melege 40 C. foknál már kiállhatatlan és mely 37 C. foknál a test liő- mérsékét már 1—4 C. fokkal emelheti, noha a légzés és az alá nem mártott fej még mindig ád meleget a környező hidegebb levegőbe (Liebermeister). Hasonlókép, ha nem is ugyanazon nagy mértékben, hat a tartózkodás nedves forró levegőben vagy gőzfürdőkben. Az ilyen gőzfür
