Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)
A hideg és meleg - Hideg és meleg víz. Hideg levegő - Vízgyógymód - I. A víz élettani hatásai az egész testre, midőn azt a bőrre alkalmazzuk
114 folyamatai hidegben fokozódtak, mert az üteres vér élenytartalma mégis nagyobb volt. Igen nagy fokú életveszélyes hideg behatásánál persze emelkedik a szénsavtartalom az ütőeres vérben (a vérforgás meglassudása következtében) és emelkedik az élenytartalom a vissz- eres vérben (a nagyon megesökkent élenyülési folyamat következtében. Mathieu és Ukbain). Magas hőmérsékek (50 C. fok) a piros vérsejteknél eleinte csak fölületes, de mindinkább mélyebbre menő rovásokat és befűződése- ket, végre kisebb-nagyobb golyó alakú apró részekké való szétbomlást okoznak; ez utóbbiak végre rostonyájukat a környező folyadéknak engedik át (Schultze M.). 3. Sokáig és rövid ideig tartó kideg és meleg behatása a test hőmérsékére. Propedeutikai tekintetből először is a következő, egészséges embernél rendes viszonyok közt észlelt, a hőmérsék és melegképződésre vonatkozó tényekre emlékeztetünk: 1. a test hőmérséke ingadozik, a szerint a hogy az ember ébren van vagy alszik, dolgozik vagy pihen, eszik vagy éhezik, meleg vagy hideg környezetben tartózkodik. Nappal (reggeli 6 órától este 8 óráig) emelkedik a test hőmérséke, éjjel alább száll. Tetőpontját este 5—8 óra között éri el, legmélyebbre száll hajnali 2—6 óra közt (Jurgensen). 2. De ha hosszabb ideig tett észleletekből veszszük a test hőmérsékének középszámait s egymással ösz- szehasonlítjuk, azt tapasztaljuk, hogy a hőmérsék majdnem absolute állandó, mivel a rendes hőmérséknek minden rendkívüli, különös behatás által előidézett eltérését utólag kiegyenlíti az ellenkező irányú eltérés. Több napon át tett észleletek sorozatának megfigyelésénél az átlagos érték állandósága még akkor is megvan, ha az az egyen, kinél az észleletet tettük, ezen időben a legkülömbféle befolyásoknak (munka és pihenés, éhezés és bőséges evés, hideg és meleg) volt kitéve (Jurgensen). 3. Felnőtt egyén közép hőmérséke a végbélben 37,13°—37,32° C. (Jurgensen), hónaljban.36,890 C. (Liebermeister). ö. Minthogy a levegő mindig hidegebb mint az ember teste, ez utóbbi mindig meleget ád környezetének és pedig részint sugárzás, részint vezetés által. A melegkiadás külömböző utjai sokféleképen változnak, úgy hogy a test majd több, majd kevesebb meleget veszt; ebben rejlik a szervezet egyiü szabályozó berendezésa. 6. Egészséges ember
