Rossbach M. J. dr.: A természettani gyógyrendszerek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 43. (Budapest, 1883)

A hideg és meleg - Hideg és meleg víz. Hideg levegő - Vízgyógymód - I. A víz élettani hatásai az egész testre, midőn azt a bőrre alkalmazzuk

Ill

E szerint tehát a hideget fizikai izgató szernek, hosszabb ideig tartó alkalmazásnál az idegre ható helyileg hódító, bénító és érzéstelenítő szernek tekinthetjük.

A légzés sokáig tartó hideg fürdőknél határozottan lassabb, hasonló forró fürdőknél pedig szaporább lesz. E légzések számának szaporodása vagy apadása egyenes arán}rban áll a vett fürdők által okozott hőmérsék alábbszállásához, illetőleg emelkedéséhez.

Szív- és vérforgás. Az összes állatosztályoknál, hidegvérűeknél úgy mint melegvérűeknél, kivétel nélkül az tűnik ki, hogy a hőmérsék emelkedésénél (békáknál mintegy 30 C. fokig) a szívverések sza- porasága nő majdnem egész a legfelső, még elviselhető hőmérsék határáig; a szív összehúzódása alacsony (4 C. fokú) liőmersékekben tízszer tovább tart, mint magas liőmérsékekben. Ellenben a szívösszehúzódások ereje legnagyobb közép hőmérséki fokoknál, és fogy 20—30 C. fokon túl levő hőmérsékeknél; 40 C. foknál a szív munkája a zérushoz lehet hasonló, noha összehúzódásai élénkek, mert az összehúzódás csak peristaltikus módon tovaterjedő, de nem együtt működő hullámokból áll.

Ha a békaszívre hirtelen nagyfokú hőmérsék hat, a szívverés lassabb lesz, de sőt teljesen meg is állhat, mivel a hőség a gátló készüléket izgatta. Ez állapotban sinus-izgatás nem hoz létre szív-megállást, illetőleg hosszas diastolet, mint rendesen szokta, hanem tetanus lép fel a szívkamarákban. Ha ellenben a hőség az előbb már nagyon lehűtött szívre hat, akkor a szívösszehúzódások nagyon gyorsak s végre tetanus formájuak lesznek. 0 C. fokon alól és 30 C. fokon felül egész 40 C. fokig levő hőmérsékeknél a béka szíve megszűnik verni (Humboldt, Harvey, Schelke, Cyon). Hogy a külömböző szívidegeknek és a szívizomzatnak mennyiben van részük mindezen hatásoknál, azt jelenleg még nem igen tudjuk meghatározni. Gaule szerint a hideg helyen tartott békának munkaképességében hanyatlott szíve ismét olyan munkaképes lesz, mint a meleg helyen tartott békáé, ha ez utóbbinak szíve véréből juttatnak neki; e szerint úgy látszik, hogy élesztő anyagok képződnek a melegben és azok a szívnek az ingerfogékonyságot és munkaképességet fokozó nyugvó erőket adnak.

Embereknél is észlelték, hogy hideg vagy hűvös vagy a test hőmérsékén alól levő fürdőkben a szívverések száma csökkenik, meleg fürdőkben pedig emelkedik, ez utóbbiakban még egyszer any- nvira, mint a szívverések rendes száma. Liebig G. azt tapasztalta,